PORTA SPECIOSA EGYESÜLET ŐSZI TANULMÁNYÚT 2019. okt. 5-6 (Szo-Vas)

Batthyányiak és Esterházyak emlékei nyomában

PROGRAM

 

  1. NAP

ind

érk

program

km

8:00

11:00

Budapest-Tatbánya Shell kút*--Rajka-(SK-A)- Köpcsény/Kittsee

200

11:00

11.45

Köpcsény/Kittsee, Batthyány kastély (kívülről) és kert

 

12:00

13:00

Köpcsény- Fraknó/Forchtenstein

78

13:15

15:15

Fraknó, Esterházy vár és kastély (vezetés 13:15 indul!)

 

15:30

16:00

Fraknó-Doborján-Lackenbach/Lakompak

27

16:00

17:50

Doborján/Raiding, Liszt szülőháza látogatás Lakompak/Lackenbach kastély (kívülről) és kert

5

18:00

18:40

Lakompak-Pinkafeld/Pinkafő szállás

Hostel Step, 2ágyas szobákban (gk. vez 1ágyas)

közös vacsora 19:30

50

                           össz /napi

360

  1. NAP

ind.

érk.

program

km

8:30

 

reggeli után indulás szállásról (pinkafő)

 

8:45

9:15

Pinkafeld/ -Alsóőr/Unterwart

20

9:15

10:30

Alsóőr magyar nemzetiségi tájház („Otthon Múzeum”)

 

10:45

11:20

Alsóőr - Németújvár/Güssing vár (felvonó)

28

11:30

14:15

Németújvár/Güssing, Batthyány várkastély

 

14:30

15:15

Németújvár-Rábafüzes- Körmend

25

15:15

16:30

Körmend, Batthyány kastély és kert

 

17:00

21:00

Körmend-Szombathely vá*.-Tatabánya*-Budapest

250

összesen/nap

323

 

 

  1. szept. 27. Dr. Vukov Konstantin szervező (Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.)

 

 


Köpcsény/Kittsee -Batthyány -kastély
 

Jellegzetes U alakú középrizalitos kupolás épület. Köpcsény (németül Kittsee, szlovákul Kopčany, horvátul Gieca) területének egy részét a II. világháborút követően Csehszlovákiához (később Pozsonyhoz) csatolták. Régi kastélya 12. századi vízivár volt, 1344-től említik, 1529-ben a török pusztította el. Helyére 1552-ben új udvarházat emeltek. Az Eszterházy - Batthyány barokk kastély közvetlenül az osztrák-szlovák határon, mindössze nyolc kilométerre Pozsonytól, Kittsee településen épült (Burgenland, Neusiedl am See terület). Az úgynevezett Új Kittsee a 17. század elején, mint egy tanya kerül először említésre, amelyhez 1668-ban erdélyi Johann Listy lépcsőházat és a hagymakupolát épített. Az épület barokk átépítése Pál Antal Esterházy herceg nevéhez fűződik 1730-1740 között egy bécsi építész tervei alapján. Későbbi tulajdonosa Batthyány Strattmann hercegi család lett. 1876-ban a család a félelmetes dunai árvíz elől menekülve Köpcsénybe (Kittsee) költözött. A kastélyt Dr. Batthyány-Strattmann László herceg, apjától örökölte 1890-ben, a 20. század elején historizmus stílusban külső és belső építészeti változásokat végeztetett a kastélyon, 1902-ben 25 ágyas kórházat alapított, majd emeletráépítéssel az első világháború idején 120 ágyasra bővítette. A kórházalapító kitűnt jótéteményeivel. (a kastélykert látogatható)

 

Fraknó/Burg Forchtenstein, Esterházy vár és Múzeum      (esterhazy.at)

A középkori várat a Nagymartoni grófok építtették, akik új lakhelyük után „Fraknó urainak” is nevezték magukat. Ebből a korszakból származik a Nagymartoni grófok címerével díszített öregtorony, illetve a nagy torony is. 1450 körül kihalt a család férfi ága, és a vár 170 évre a Habsburgok tulajdonába került, akik azt Weißpriach és Hardegg grófjainak adták zálogba. Esterházy Miklós az északkelet-magyarországi munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe 1622-ben II. Ferdinánd császártól megkapta Fraknó várát és az uradalmat, amely négy évvel később az örökös grófi címmel együtt örökölhető birtokká vált. Gróf Esterházy Miklós nádor ezután elkezdte a düledező vár hatalmas erődítménnyé való bővítését. Elkészült az alaposan megerősített bástyaöv, 1632-től a várkápolnán, 1642-tól pedig a kincstáron, illetve az új lakószárnyakon dolgoztak. Fia, Pál a XVII. század második felében Domenico Carlone tervei alapján és a hercegi építőmester, Simone Retacco kivitelezésében kezdte el a fellegvár kiépítését. Az építési munkálatok során az erődítményt művészi, dekoratív falfestmények, szobrokkal díszített főkapuk, egy barokk lovas szobor, valamint egy 1707-ben felfüggesztett, 2,5 m hosszú krokodil is ékesítette. Igy Pál herceg halála után az erődítmény rendeltetése is megváltozott: kincstárként, levéltárként és a hercegi csapatok fegyverarzenáljának őrzőhelyeként szolgált.


 

 

A XVIII. század 70-es éveiben Ferdinand Mödlhammer hercegi építész vezetésével került sor a tetőszerkezet megemelésére és felújítására, illetve a belső terek renoválására. A barokk várkápolnát Storno Ferenc 1887-ben a historizmus ízlésének megfelelően restaurálta, melyet 2000-ben újra teljesen felújítottak. A belső udvart díszítő barokk falfestményeket az évszázadok során többször is lemeszelték. A festmények helyreállításai munkálatai 1993-ban kezdődtek meg és 2004-ben zárultak le.  Az Esterházy Magánalapítvány létrehozása óta folyó nagyszabású restaurálási munkálatoknak köszönhetően Fraknó várát sikerült a nagyközönség előtt megnyitni, valamint az utókor számára megőrizni. Különösen kiemelendő a belső udvar falfestményeinek feltárása és konzerválása, a barokk kastély egykori színpompájának és csillogásának helyreállítása. A belső udvar barokk díszteremként funkcionált, így ez volt a vár központja, kialakítását és tartalmát tekintve ez az épület fő látványossága. A secco-technikával készült színpompás barokk falfestmények oszlop- és párkányábrázolásaikkal, illetve a 130 császári portréval a domború faldíszeket helyettesítik, és közel 1000 négyzetméternyi felületükkel az Alpoktól északra fekvő területen található legnagyobb ilyen alkotásoknak tekinthetők. Az egy ideig titkos kincstár, igazi „Wunderkammer” is megnyílt a látogatók előtt. Az Esterházy hercegi levéltár egy része Fraknó várában található. Az itt őrzött levéltári anyagok az Esterházy család gazdasági ügyleteit dokumentálják, és betekintést adnak a család történetébe. (Csak vezetéssel csoportos belépő Várlátogatás + fegyvergyűjtemény 10 €/fő, kincstár jelenleg felújítás miatt zárva)

Doborján/Raiding, Liszt szülőháza

Liszt Ferenc szülőháza, itt látta meg a napvilágot 1811. október 22-én.

Édesapja, Liszt Ádám, juhászati számtartóként tevékenykedett az akkor még majorsági központként működő épületben. Az Esterházy hercegek egykori majorságának fennmaradt épületrészében ma múzeum található. Ide nyúlnak vissza Liszt Ferenc családi gyökerei, itt bontogatta szárnyait, hogy a 19. század ünneplt művészeként zenéjével meghódítsa a világot és az emberek szívét.

A virtuóz zeneszerző régi szülőháza és a mellette álló modern koncertterem nagyszerűen egészíti ki egymást.  (csoportos belépő 3,5 €/fő)

 

 

Lakompak/Lackenbach, Esterházy kastély

Kiterjedt uradalmi épületek halmaza képezi az egyúttest. Eredetileg sarokbátyás erődített rezidencia volt Sopronkeresztúrhoz hasonlóan, két sarokbástya még átépítve megvan az épületszárnyak végén. Ma mezőgazdasági, környezetvédelmi kiállítás, oktatási célú élmény intézménynek ad otthont. A kert és az épületegyüttes külső bejárása tervezett

 

 

 

Alsóőr/Unterwart „Otthon Múzeum”, magyar nemzetiségi tájház

„Az Alsóőri Otthon Múzeum a helyi kézművesek sokrétűségéről ad tanúságot, emellett bonyolultabb eszközök és gépek segítették az itt élőket mindennapi munkáik elvégzése során. A múzeum, amelynek gyűjteményét a tárgyak iránti odaadó szeretettel építették fel, az egykori nyugat-magyarországi falvak életének szerves részét képező emléket mutatja be. Eleven élményt nyújt pl. a cipész, a kovács, a kocsikészítő, a szíjgyártó vagy a kárpitos műhelyeiről.” (Szabó Ernő, a múzeum gondozója)

 

Németújvár/Güssing, Batthyány kastély

A síkságból meredeken kiugró vulkáni csúcs tetején lévő fennsíkon erődöt először 1157-ben említenek oklevelek, ekkor ajándékozta a területet II. Géza király Wolfer grófnak, hogy a bencések számára kolostort építsen. III. Béla elvette a birtokosoktól, hogy a stratégiailag fontos helyen kőből építtessen királyi várat a nyugati határ védelmére. Ekkortól nevezték a helyet „Novum Castrum”-nak, azaz Újvárnak. Ez a kővár 1242-ben már védelmül szolgált a tatárok ellen. 1270-től a királytól ismét a nagyhatalmú stájer grófok kezébe került a birtok, akiket innentől Németújvári dinasztiaként ismer a történetírás. A kiskirályokat I.Károly (Károly Róbert) győzte le 1327-ben. A később ismét királyi birtokként működő erődítményt és egy hatvan falut magában foglaló óriási uradalmat 1524-ben ajándékozta Batthyány Ferencnek II. Lajos király a törökök elleni harcokban való részvételért.

A németújvári vár az olasz bástyarendszerrel kiépült magyar végvárak típusába sorolható. A vár belső magjához-a palotához- egy meredek lépcső vezet. Itt található a kétemeletes lakótorony, a lépcsőház és a bástyák. A földszinti helységek többségét sziklából vágták ki. A palota és a kápolna között elhelyezkedő egykori öregtorony már csak az alsó részben középkori eredetű, a XVII. században kiegészítették és templomtoronnyá alakították át. A várral nyitott folyosós lépcsőház köti össze.

A török háborúk idején a vár fontos szerepet játszott. A XVI.-XVII. században újból megerősítették, ezzel egy időben a középkori öregtornyot a templomtoronyhoz kapcsolták. A Rákóczi-szabadságharc idején a Batthyány család a Habsburgok oldalán állt, ezért a várat nem rombolták le. A várat sohasem tudta bevenni ellenség. A XVIII. század végén a vár korábbi katonai jelentőségét elvesztette és megkezdődött védelmi rendszerének lebontása. A XX. század elején Batthyány Iván ideje alatt kezdtek hozzá a pusztulásnak indult várépület megmentéséhez. Ma külön családi iroda kezeli a várat. A várba modern egysínes felvonó visz fel. (felvonó 2€/fő, csoportos belépő 6 €/fő )

 

 


 

Körmend, Batthyány kastély és kert (Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes)

A város északkeleti sarkán emelt épületről – a mai várkastély elődjéről – csak 1459-ből van tudomásunk, „Castellum”, kastély elnevezéssel illetté. A török veszély közeledtével a Batthyányak tulajdonába került várat megerősítették. Először az 1610-es években, majd később az 1650-es évek elején építették át jelentősebb mértékben. Batthyány I. Ádám megbízásából készítette el az átépítés terveit a kor kiváló olasz hadmérnöke, a későbbi császári főépítész, Filiberto Lucchese. Ezek alapján Carlo della Torre építőmester irányításával zajlottak a munkálatok 1653-1657 között. Ennek eredményeképpen már mind a négy oldalon emeletes épületszárnyak álltak, a tornyok ezek fölé magasodtak.

A török kiűzése után a feleslegessé vált várak közé tartozott Körmend is. Lerombolására a bécsi haditanács 1702. január 26-án adta ki a parancsot, de birtokosának, Batthyány II. Ádámnak sikerült megmenteni a várat. Az építkezés a várkastély kaputornyának elbontásával és a vizesárkok betömésével kezdődött. Ezután az egész épületre egy újabb emeletet húztak. A kastély főhomlokzatát az épület déli oldalán alakították ki, ide egy szélesen előrenyúló középrizalitot emeltek. Ennek a közepén főkapu állt, mögötte pedig az új kapualj helyezkedett el, mely a kastélyegyüttes tengelyét alkotva az északi szárnyon kialakított kapualjban folytatódott. A belső udvarban elbontották az árkádos folyosót, helyette ablakokkal megvilágított tömör falas folyosók épültek. A keleti oldalon megépült a kisebb Sala Terrena, két oldalán két-két díszes teremmel. A déli oldalt jórészt a kapualj és díszlépcső foglalta el, a meglévő emeleti részben személyzeti szobák kaptak helyet. Fölötte a második emeleten helyenként festett, illetve stukkódíszes mennyezetű, különböző méretű olajfestményekkel, bútorokkal, régiségekkel, hadizsákmányokból származó fegyverekkel díszített reprezentatív termeket, fogadó és lakószobákat alakítottak ki. A főépület előtt elhelyezkedő melléképületek közül a nyugati kocsiszín volt, itt tartották az udvari hintókat. A keleti épületben a hátaslovak istállója kapott helyet, falán kétoldalt hét-hét falba épített vörös márvány etetővályúval.

 

A századfordulón az új építészeti divat Körmendet is elérte, s e szellemben építették át 1799 és 1809 között az épületeket. A klasszicista stílus valamennyi épületre rányomta bélyegét: átalakították a déli főhomlokzat középrészét, melyre hatoszlopos erkély és föléje a hat fél oszlop által tartott háromszögű oromzat került, amit a Batthyányak aranyozott hercegi címere ékesített. Átépítették valamennyi külső és udvari homlokzatot, egységesen megnagyobbították az ablakokat, majd a manzárdtetőt is beépítették. Az 1880-as években, Batthyány Ödön hercegsége idején historizáló átépítéseket hajtottak végre a kastélyegyüttes épületein, melyek ekkor kapták a sárga színt. Ödön halála után a grófi ágból származó szemorvos, dr. Batthyány László örökölte meg a hercegi címet és a hitbizományt. Batthyány-Strattmann  László 1920-ban költözött át Köpcsényből Körmendre és itt is kórházat rendezett be, főként szemészeti szakággal. Betegeinek lelki támaszt is nyújtott, a szegényeket sokszor ingyen kezelte. Feleségével 13 gyermeküket nevelték föl. Nem véletlen, hogy már életében életszentség híre kerekedett. 1992-ben a katolikus egyház a hősiesen keresztényi erények gyakorlásáért boldoggá avatta, azaz helyi tiszteletét engedélyezte. 1945-ben Batthyány-Strattmann II. László kénytelen volt elhagyni az ősei által 340 éven keresztül birtokolt körmendi kastélyt, melyet az orosz hadsereg foglalt el. Az épületben laktanyát alakítottak ki, ez erkélyt tankokkal döntötték le. Amikor az orosz katonák 1957-ben elhagyták a kastélyt, a főépület berendezései ugyan már nem, de belső dekorációja még épségben megvolt. Ezt követően a kastély belső tereit több ízben is érzéketlen módon megváltoztatták. Kutatása, restaurálása Koppány Tibor műemlékes építész-kutató nevéhez fűződik. (csoportos belépőjegy 1000 ft/fő) A kastélykert és a kapcsolódó vízfolyások rehabilitációja folyamatban van. Érdemes a hatalmas törzsű ősfát megtekinteni.

 

 

Hotel STEP  - Pinkafő/Pinkafeld

 

Ez a honlap a Nemzeti Kultúrális Alap támogatásával készült.