A VIII. ORSZÁGOS ÉS VI. NEMZETKÖZI ÉPÍTÉSZETI DIÁKKONFERENCIA PROGRAMJA

 


2002. május 2-4.
2002. május 2. csütörtök

10.00 A vendégek fogadása

12.00 Ebéd az iskola éttermében

13.30 A vendégek köszöntése
Műsor
Programismertetés

14.00 Diákelőadások
14.30 Assotiation Porta Speciosa Egyesület „Lépcsőre lépek" című pályázatának eredményhirdetése 15.00 Csoportos programok
- Séta a Fiumei úti sírkertben
- Az iskola épületének megtekintése
- Építészeti kiállítások megtekintése az iskolában
17.00 Vendégdiákok előadásai
17.30 Vacsora az iskola éttermében
18.30 Indulás Csillebércre, útközben városnézés diákok vezetésével
20.30 Kulturális program, táncház


2002. május 3. péntek
7.30 Reggeli
8.15 Indulás a Budai Várba
9.00 Csoportos programok diákok vezetésével
10.00 A konferencia hivatalos megnyitója a Budavári Önkormányzat Díszudvarán
11.00 A csoportos városnézés folytatása
11.45 A Mátyástemplom megtekintése
12.15 Fogadás a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban
12.45 A csoportos városnézés folytatása
13.45 Ebéd a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, régi iskolánkban
14.30 Diákelőadások a Várhegy építészetéről a gimnázium dísztermében
15.15 Csoportos programok diákok vezetésével
16.15 Látogatás a Budapesti Történeti Múzeumban
A középkori Buda királyi várpalotája és a gótikus szobrok
17.15 Iskolák közötti vetélkedő a Lovagteremben
17.45 Zenei műsor
18.30 Indulás Csillebércre, vacsora
20.30 Társastánc bemutató, tánc, diszkó

2002. május 4. szombat
7.30 Reggeli
8.30 Indulás a Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpontba
9.45 Porkoláb Mátyás alpolgármester köszönti a konferencia résztvevőit
10.00 A Millenniumi Kiállítás- és Rendezvényközpont megtekintése
12.00 Ebéd
12.30 Indulás az iskolába
13.00 A konferencia hivatalos lezárása
Vándorbot átadás 14.00 Hazautazás

2002. MÁJUS 3. PÉNTEK

A KONFERENCIA HIVATALOS MEGNYITÓJA


Budavári Önkormányzat Díszudvarán tartott fogadáson Varga András igazgató úr köszöntője után Spengler Györgyné Budapest Főváros Oktatási Ügyosztály vezetője köszöntötte a megjelenteket és ünnepélyesen megnyitotta a VIII. Or¬szágos és a VI. Nemzetközi Di¬ákkonferenciát. Deák Ildikó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemlékvédelmi Főosztályának főtanácsosa a Világörökségről mondta el gondolatát. Makay Dorottya Kolozsvárról, a Transylvániai Trust alapítvány műszaki igazgatója az erdélyiek nevében köszöntötte a Kárpátmedencei műemlékvédőket.
A köszöntő beszédek után Statius latin költő Tiburi luxusvilla című versét Nánási Zoltán, Wass Albert Üzenet haza című költeményét Szabó János tanuló adta elő. Ezután Török Imre Rézfúvós Együttese (Andrász Iván, Nagy Attila, Kaszás Sándor, Török Imre) Anonymus Reneszánsz táncok című szvitből adott elő részleteket.


BUDAI SÉTÁINK HELYSZÍNE

Az Önkormányzat épülete eredetileg lakóháznak épült, feltehetően 1835-ben, majd húsz év múlva eladták a kincstárnak. Ettől kezdve itt működött az Állami Nyomda egészen 1993-ig. A következő évben az épületet megvásárolta a Budavári Önkormányzat és felújította. Itt kapott helyet több olyan alkotás, mely valaha köztéren állt vagy egy-egy épület homlokzatát díszítette, és bizonyosan elpusztultak volna, ha nem kerülnek fedél alá.
A teremben pár festmény található, az egyik a Budai Vár tatárjárás utáni, IV. Béla-kori betelepítését ábrázolja, a másik címe: Buda ostroma. Az oszlopok között álló négy szobor története a legérdekesebb. A XVIII. század elején még a régi pesti Városháza párkányzatán álltak, ahol összesen 11 szobor, 11 kormányzati erény kőbeni megtestesülése díszlett. Az épületet 1900-ban lebontották, akkor ez a 4 szobor átkerült az új városházára. Majd eltávolították őket és a XX. század nagyobb felét raktárban töltötték. Később a Budavári Önkormányzat kikérte a Kiscelli Múzeumból.
A Becsület nevet viselő szobor lelakatolt persellyel látható. A jótékonyság enni ad a kisgyerekeknek. A vesszőnyalábos szobor az Igazságszolgáltatás nevet viseli. A karddal, pajzzsal felfegyverzett szobor neve: Közbiztonság. Alkotójuk Bauer Mihály.
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban Cselovszki Zoltán elnök úr fogadta a konferencia résztvevőit.

BUDAI VÁRNEGYED CSOPORTOS PROGRAMOK A VÁRBAN

REIMHOLZ PÉTER TERVE: HAPIMAG APARTMANHÁZ

A diákkonferencia központi témája a Budai Vár volt. Azt tűztük ki célul, hogy hazánk e páratlan, történelmi, művészeti, építészeti szempontból egyaránt kiemelkedő területét minél alaposabban megismertessük vendégeinkkel. Délelőtt folyamán a Vár lakónegyedének utcáit, műemléképületeit mutatták meg tanulóink, délután pedig a királyi vár és környékének alapos megismerése volt a cél.

A délelőtti városnézést Király András 13- n, Horváth Rómeó 14. a, Öhlmüller József 11. b, Rudi Bálint 11. b, Földvári Gábor 14. c, Erdélyi László 9. b, Kiss György 9. b, Lajos Attila 9- b, Vincze Virág 9- b, Vaszi János 13. n, Glück Endre 13- n osztályos tanulók vezették.

Vendégeink felmehettek a lépcsőn, megnézték az onnan eléjük táruló pompás dunai panorámát. Szent István szobránál fejet hajthattak államalapító királyunk emléke előtt.

A várnegyed utcáin sétálva ízelítőt kaphattak a középkori Buda hangulatából. Szakmai szempontból is érdekes élményt nyújtottak a Hess András tér, Táncsics Mihály utca, Országház utca épületei.
Bizonyára mindenki könnyen felidézi emlékeiben a Várnegyed egyik leghangulatosabb terének, a Hess András térnek a képét. (Nevét a középkori nyomdáról kapta.) Itt áll az a ház, ahol már 1760-ban színi előadásokat tartottak.

Emlékezetes a 4. számú ház is, melynek dongaboltozatos kapualjában lévő ülőfülkék és gyámköves gótikus ajtaja középkori származásra utal. Az épület három középkori épület együttese, melyeket a XVI. század¬ban összevontak. A ház volt katonai kórház, majd itt működött az egyetemi nyomda és a cenzúra is. 1686 után barokk homlokzattal alakították át. A XIX. században a barokk homlokzatra klasszicista szemöldökpárkányok kerültek. Ma itt étterem és a kultúra terjesztésében Hess András nyomdokain haladó Litea könyvesbolt és teázó található.

MATYÁS KIRÁLY BAUTZENI EMLÉKMŰ MÁSOLATA A MIKLÓS TORNYON

A Táncsics Mihály utcában szinte minden háznak van meséinivalója. Mi itt csak néhányat említenénk. Az 1. számú 1774-ben Szlatyiny Ferenc által épített barokk palotában ma a Műemlékvédelmi Hivatal kap helyet.
Itt áll a világhírű Amerigo Töt magyar származású szobrászművész műterme és otthona is, amelyben ma már a Rézkarcoló Művészek Alkotóközössége galériája működik. A XVIII. században épült Erdődy-palotában Beethoven is lakott 1800-ban. Nevezetes épület a 9- számú, ami a Habsburg időkben az államfoglyok börtöne, a József-kaszárnya volt. Itt volt bebörtönözve Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, gróf Wesselényi Miklós, Czuczor Gergely és gróf Batthyány Lajos is. Érdemes megfigyelni az utca épületeinek ornamentális stukkódíszeit, copf stílusú füzéreit, kagyló, váza díszítőelemeket, a középkori ülőfülkéket, barokk falfestményeket, freskótöredékeket, melyek mind az elmúlt évszázadok emberének szépérzékéről, lelki gazdagságáról tanúskodnak.
A Táncsics Mihály utca és a Bécsi kapu tér sarkán áll a klasszicista stílusú evangélikus templom.

A Bécsi kapu 1936-ban nyerte el mai alakját Lechner Jenő tervei alapján. Kovács Margit keramikus művész a török kiűzését ábrázoló domborműve díszíti. A tér reprezentatív épületében foglal helyet az Országos Levéltár. A tornyos neoromán kastélyt Pecz Samu építette. A lépcsőház színes ólomüveg ablakai magyar városok címereit ábrázolják. Itt őrzik és ápolják Magyarország legjelentősebb levéltári anyagát, közte a középkor mintegy százezer eredeti diplomáját.
A Bécsi kapu tér közepén Pásztor János Kazinczy kútja áll. 1936-ban állították fel. A fiatal nő kezében világító mécses Kazinczy művének örökkévalóságára utal.

A KAPISZTRÁN TÉR
Nevét Kapisztrán Jánosról kapta, aki 1386-l456-ig élt. Eletéből alig másfél évet töltött itt Magyarországon. Ez alatt a rövid idő alatt sikerült örökre beírnia magát történelmünkbe. Az Itáliából érkezett ferences rendi szerzetes 1455-ben keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen és kereszteseivel a Nándorfehérvárt védő Hunya¬dijános segítségére sietett. Nem kis része volt a győzelemben. Ott is halt meg pestisben, nem sokkal barátja, a törökverő hős Hunyadi után. 1724-ben szentté avatták. 1922-ben szobrot emeltek emlékére a Várban (A szo¬bor országos gyűjtés eredményeként készült, a bronzba öntés munkálatait a Magyar Államvasutak Gépgyára dolgozói végezték. A szobor alkotója Damkó József).
A térről: A Várhegy északi részét a 14. század első felétől Szombatpiacnak nevezték (a szombati hetivásárokról). Ide torkolltak a Várnegyed fő útvonalai. A hatalmas terület kettéválását az Országház utca és a Bécsi-kapu köz¬ti háztömb megépülése eredményezte. A tér neve sokszor változott az évszázadok folyamán. Mai nevét Kapiszt¬rán János emlékművével együtt kapta.
A MÁRIA MAGDOLNA TEMPLOM
A Mária Magdolna templom Buda legrégibb egyházi intézményei közé tartozik. Eredete a város tatárjárás utá¬ni alapításához kötődik. A templom ekkor még egyhajós volt. Ezt az épületet építették át a 14. század köze¬pén. A megújult templom ekkor már három hajóval épült meg gót stílusban. A ma is látható álló torony valószínűleg a 15. sz. közepén épült, s ezzel be is fejeződön a templom átépítése.

A VILÁGHÁBORÚBAN MEGRONGÁLÓDOTT, MAJD ELBONTOTT MÁRIA MAGDOLNA-TEMPLOMNAK
MA CSAK A TORNYA ÁLL.
AZ ÚJJÁÉPÍTÉS TERVÉT BALÁZS MIHÁLY YBL-DÍJAS ÉPÍTÉSZ KÉSZÍTETTE


A város török kézre kerülése után még egy ideig a keresztények használatában állt. A 15-16. század fordulója táján vették el a törökök és dzsámivá alakították. Buda 1686-os visszafoglalása során a templom súlyosan megrongálódott. A visszatérő' ferences szerzetesek előbb két új kápolnát építettek, majd a gótikus romok elbontása után 1717-ben megkezdték új barokk stílusú templomuk építését. 1740-re el is készült a templom, majd 1752-ben kápolnával bővült, egy kriptát kialakítottak még a 18. sz. második felében. 1786-ban a templomot II. József szerzetesrendeket megszüntető' rendelete következtében bezárták. 1817-ben katonai istentiszteletek céljára, nyitották ki újra. Ettől kezdve kisebb megszakítással helyó'rségi templomként működött. A templomon ezután is sok átépítési munkát végeztek. A torony sisakját építették át 1820-ban, majd 1893-ban ismét. Az I. világháború nem okozott károkat az épületben. A II. már annál inkább. Budapest ostrománál súlyosan megrongálódott. A Tábori Püspökség és a Honvédelmi Minisztérium egyaránt az újjáépítést szorgalmazta. 1946-ban Lux Kálmán elkészítette a helyreállítási terveket. A helyreállítás meg is kezdó'dött, ám a változó politikai helyzet miatt nem fejeződött be. Az újjáépítés csak a tornyon valósult meg, a többi romot elbontották. A torony 1952-re készült el. A templom területén részleges régészeti kutatásokat végzett Bertalan
Vilmosné 1958-ban, 1959-ben, 1965-ben és 1967-ben. Az előkerült kó'anyag feldolgozása még folyamatban van. 1999-ben a Honvédelmi Minisztérium Kollégiuma a Millennium megünneplésére a templom újjáépítéséről határozott. Ezzel a szándékkal összhangban 2000-ben újabb ásatásokat kezdtek a templom déli oldalán. A régészeti feltárások most is folyamatban vannak. Jelenleg a főhajó és a mellékhajók alatti terület még fel nem tárt részeit kutatják. Az újjáépítési tervek már megvannak. A tervek szerint az eredeti középkori gótikus templomot akarják megmutatni. Az új templom a gót stílus jegyeit viselné magán, és az eredeti részleteket meg akarják őrizni a tornyon is. Az építés három fő része: 1. a déli kápolna maradványainak teljes konzervá¬lása, felújítása 2. a talajban levó'alapfalak megőrzése 3. maga az új épület.
Vas zi János 13-n ,,,,,Glück Endre 13-n

A HALÁSZBÁSTYA

A Halászbástya fővárosunk egyik legszebb és legismertebb látványossága, Budapest eklektikus építésű, művészi értékű alkotása. A Halászbástyát a századforduló idején építették, ügyelve arra, hogy a Mátyástemplommal és környezetével összhangban legyen. Díszesen kiképzett lépcsőit keresztező' eklektikus architektúrája híven kíséri az egykori halászok bástyája védelmi rendszerét.
A Várhegy az Árpádházi királyok idejében szálláshelyként és a körülötte levő' települések részére védelmi beépítésként szolgált. Jelentősége IV. Béla idején nőtt meg, az ország igazgatási központja lett, amit mindenáron meg kellett védeni. Ehhez védművekre volt szükség, így többek között a Halászbástyára is. A mai Halászbástya a hajdani Híradás-toronytól a Jezsuita lépcsőig terjedő bástyaszakasz alapfalaira épült. A hajtogatott alaprajzi elrendezó'dés egy védelmi rendszert takar, ugyanis a bástya vonalai oly módon törnek meg, hogy az egyes szakaszok egymást oldaltűzzel védhetik. Ezt a szakaszt az osztrák hadvezetó'ség építette a XVIII. században, a modern haditechnika elveit követve. A kör alaprajzú Híradástorony helyén épült a mai halászbástya északi, karéjos főtornya. Az egykori halászok bástyája nevét az alatta fekvő' halászvárosról kapta,amely a Víziváros déli épületcsoportja volt. A halászok áruju¬kat a Mátyás-templom melletti halpiacra vitték és szükség esetén vitézül védték a bástyát az ellenség ellen. A török hódoltság alatt a vár és környezete veszített jelentőségéből, de hadászati szerepét csak 1874-ben szüntették meg. Közben 1871-ben a Pesti Szépészeti Bizottság pályázatot írt ki a főváros szabályozási terveinek kidolgozására. A Halász¬bástya a Mátyás-templom helyreállításával kapcsolatos építészeti és városrendezési feladatoknak köszönheti megvalósítását. Építőmestere Schulek Frigyes volt, aki 184l-1919-ig élt. Gazdag fantáziájának, a középkori építészet iránti nagy szeretetének és kitűnő építőművészetének pompás műalkotása az 1894-ben megtervezett és 1903-ban elkészült budavári Halászbástya. Az 1894-ben elkészített építési programtervezetét tartalmazó emlékiratában felsorolja azokat az alapelveket, amelyeket a Halászbástya tervezésénél követett

1. a hegyoldal védelme
2. gyalogos közlekedés a várhegyre
3. esztétikai szempontok

SCHULEK FRIGYES RAJZA A HALÁSZBÁSTYA ÉSZAKI TORNYÁRÓL

Nézzük az elvek szükségességét! A hegyoldalt az emberek
szüntelen háborúskodásai és a természet sem kímélte. A hegyről lezúduló csapadékvíz és az ágyúgolyó marta hegyoldal, ami egyben a bástyák alapjaiként is szolgált, bizony megerősítésre, védelemre szorult. Eleinte ezzel a szemponttal nem foglalkoztak. Az osztrák hadvezetőség csupán a várvédelmi munkákat végeztette el. A Mátyás-templomon viszont Schulek kutatási munkákat végzett és ezek eredményeképpen a templom alacsonyabb talajszintre került, így szükségessé vált környezete rendezése is. Schulek a pusztulófélben lévő bástyafalnak még ép és hasznavehető szakaszait az újonnan létesített bástyafal tömegeivel egyetlen megszakítatlan, de arányosan tagolt tömegben fogta össze úgy, hogy a régi falak merevségét fellazította, így támaszfalként és városszépítő elemként is megfelelő bázist alkotott. A Szentháromság tér és a Hunyadi János út közötti szintek magasságkülönbségét a gyalogközlekedés számára lépcsőzettel hidalta át. A lépcsőzet és a bástya együttesének épülettömegét Schulek a Mátyástemplom szélesen elterülő alapzataként fogta fel. A Halászbástya fölépítéséig csak a Jezsuita lépcsőn lehetett feljárni. A Halászbástya lépcsőzetét Schulek egészen a Dunáig szerette volna levezetni, ez azonban csak elképzelés maradt. A Szentháromság tér szintjére feljutva a lépcsősorokhoz csatlakoznak a fedett folyosók északra és délre elágazó szárnyai. A fedett folyosók és a hangsúlyos pontokon elhelyezett pavilonok, bástyák az épületegyüttes hatásos hangulatát emelik. A fedett folyosók dongaboltozattal hosszanti irányba fekvő félhenger boltozattal vannak fedve, amelyet szakaszonként gyámköveken nyugvó bordázat erősít. Schulek a nyílásrendszerek változatosabbá tétele céljából, hol kettesével, hol hármasával kapcsolódó ablakrendszert alakított ki. Az ablakok fölötti boltívek terhét alacsony oszlopok, zömében ikeroszlopok veszik át, helyenként nem közvetlenül, hanem vállkő közbeiktatásával. Az oszlopok, oszlopfők neoromán stílusban készültek. A díszítéseknek több száz módját lelhetjük fel. A fedett folyosók fölött végig futó terasz egyszerűbb díszítésű mellvéd korláttal van ellátva. Keskeny párkány tag rejti az esőelvezető csatornát, amely helyenként hosszan kinyúló vízköpőkkel van ellátva. Északon a több emeletesen, egymás fölötti tagokból álló nagy torony zárja le a bástya épülettömegét. A falak, pillérek, boltívek és boltozatok anyaga durva felületű, időálló színtégla. Csak a lábazatok, párkány részek, lefödések anyaga faragott kő. Az oszlopocskák lábazatukkal és fejezetükkel együtt piros gránitból készültek.
Szent Istvánszobor: Neoromán stílusú alapzat, körülötte ovális alaprajzú áttört kő mellvédkorlát. A szobor oldalán a márvány domborművek István király uralkodásának egy-egy nevezetes mozzanatát örökítik meg: a koronázást, törvényhozást, Bécs hódolatának ábrázolását és a templomépítés jelenetét. A szobor Stróbl Alajos szobrászművész alkotása (1906).
Hunyadi János-szobor: 1899-ben bízták meg Tóth István szobrászművészt és 1903-ban történt az ünnepélyes átadás. Mészkő alapzata neogótikus stílusban készült, ezt négy sarkán kis támpillérekkel támogatott levéldíszes párkány zárja le. Homlokzatán a Hunyadi címer látható. Törökverőhős páncélban, hollószárnyas sisakban, pallosra nehezedve áll Hunyadi János.
Julianus-szobor: Antal Károly szobrászművész alkotása. Gellért püspököt ábrázolja, Julianust, aki II. Endre parancsára felkutatta az őshazában maradt magyarokat.
Szent György-szobor: Ez az 1904-ben felállított lovasszobor, amelyet a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium készíttetett, csak másolat. Az eredeti jelenleg Prágában található. A mészkőből faragott talapzat Lux Kálmán munkája. Eredetileg Szent György balkezében egy pajzsot tartott, ez azonban már a prágai szobron sincs meg.

Király András 13. n

 

Ez a honlap a Nemzeti Kultúrális Alap támogatásával készült.