A KONFERENCIA PROGRAMJA
Április 28. (csütörtök)
17°° külföldi vendégek fogadása, szállás elfoglalása
(olaszok: „Vén Diófa" csárda, németek: „Twins" panzió) 19°° vacsora (a szállás helyszíne)
Április 29. (péntek)
reggeli (a szállás helyszíne)
10°° hazai és külföldi vendégek fogadása, elszállásolása (kollégium)
II30 ebéd (iskola étterme)
1230 protokollvendégek fogadása (kultúrház- l. emeleti szalon)
13°° ünnepélyes megnyitó (kultúrház díszterme)
1430 a hazai és a vendég diákok munkáiból készült kiállítás megnyitója („C" pavilon - l. emelet)
15°° diákelőadások (kollégium nagyterme - földszint, tanulószoba - l. emelet)
17°° alternatív programok:
martosi park-diákok, busszal a kollégium elől csúzi kastély - diákok, busszal a kollégium elől templom, csillagvizsgáló - tanárok, gyalog
19°° vacsora (iskola étterme, „Vén Diófa" csárda, „Twins" panzió) 2030 kulturális est (kultúrház díszterme)
Április 30. (szombat)
0730 reggeli (iskola étterme, „Vén Diófa", „Twins" panzió)
0930 hajóút Komárom - Párkány (Mária Valéria híd) és vissza (ebéd a hajón)
16°° a komáromi erődítmény és az Európa-udvar megtekintése
18°° vacsora (iskola étterme, „Vén Diófa", „Twins" panzió)
1930 alternatív programok:
Diákok: diszkó (kultúrház díszterme)
Tanárok: baráti beszélgetés, tapasztalatcsere (kultúrház - l .emeleti szalon)
Május l. (vasárnap)
0730 reggeli (iskola étterme, „Vén Diófa" csárda, „Twins" panzió)
09°° vetélkedő, tesztfeladatok megoldása diákoknak (kollégium nagyterme) alternatív programok:
martosi park - tanárok, busszal a kollégium elől; csúzi kastély - tanárok, busszal a kollégium elől; templom, csillagvizsgáló - diákok, gyalog
1100 buszok indulása Komáromba a kollégium elől
1130 eredményhirdetések, vándorbot átadása (Komáromi VMK)
1230 ünnepélyes zárás és állófogadás (komáromi Tisztipavilon)

 

ÜNNEPÉLYES NYITÓBESZÉDEK
A házigazda diákok nyitóbeszéde
Tisztelt Vendégeink! Kedves Tanár Urak és Hölgyek! Kedves Diáktársaink! Szeretettel üdvözlünk mindenkit a XI. Szakközépiskolai Diákkonferencián, Ógyallán.
Sehr geehrte Gaste, Liebe Padagogen, Liebe Studenten!
Schön willkommen Ín Ógyalla an dér Elften Studentenkonferenz!
Cári professori e cári studenti! La vostra ampia presenza a questa conferenzaci e molto gradita! Ci auguriamo che durante i lavorí della conferenza possiate a vére utili scambi per ampliare le vostre conoscenze! A tutti voi buon lavóré e buon divertimento!

Iskolánk, az Ogyallai Építőipari Szakközépiskola gyökerei Komáromig érnek. A Komáromi Gépipari Szakközépiskolában hozták létre 1978-ban az építészeti szakot. Annak ellenére, hogy jó híre folytán gyorsan a köztudatba került, és sok diákja volt, szervezési okokból áthelyezték a szakot Ógyallára. l 985. szeptember l -jétől működök itt önálló isko¬laként. Első igazgatója Sereghy Sándor építőmérnök volt. Ebben az évben ünnepeljük tehát iskolánk fennállásának 20. évfordulóját. Iskolánkban a kezdetektől két nyelven folyik a tanítás: magyarul és szlovákul; mind a magasépítészet, mind a vízgazdálkodás szakon. Fokozatosan kialakult a 300 körüli tanulói létszám, felépült az új tornaterem, az új étterem, s megkezdődtek az új diákotthon építésének előkészületei. A 120 személyes új épületet éppen két éve sikerült befejezni és átadni, l 991 -ben iskolánk jogi önállóságot szerzett. Irányításával Kimle László építőmérnök urat bízták meg, ma is ő az igazgatónk.
A kezdetektől évente megjelenik iskolánk évkönyve. A legutóbbit Önök is átlapozhatják. Időrendben rögzíti a tanulók kultúrában, sportban, a különböző természettudományi és szaktantárgyakban elért sikereit. Iskolánk évente házi matematikaversenyt szervez, a legutóbbin 9 iskola tanulói vettek részt. A mindennapi tanuláson kívül természetesen számtalan művelődési és szórakozási lehetőségünk van még. Iskolánkban 19 különböző szakkört látogathatunk, a legnépszerűbbek a számítógépes és a sportkörök. 24 órás Internet-hozzáférhetőségünk van, amelyet az Iskolaügy által támogatott országos Infovek programnak köszönhetünk. Sikeresek és kedveltek testvériskolánkkal, a győri Hild József Építőipari Szakközépiskolával, valamint a dél-szászországi Hannover ifjúsági szervezetéve fenntartott kapcsolataink. Diákotthonunk évek óta baráti viszonyt ápol a szőnyi és a szentesi kollégiumokkal. Iskolánk Juventus című diáklapja a diákújságok tavalyi országos versenyén a 4. lett. Az osztályok választott képviselői alkotják iskolánk diáktanácsát, amelynek elnöke tagja az iskolaszéknek is. Az iskola vezetőségével folytatott megbeszéléseken kölcsönösen véleményt cserélünk, értékeljük sikereinket, s megoldást keresünk fölmerülő gondjainkra. Evenként közösen szervezzük példáu a diáknapot, a nárciszok napját és a drogellenes napot. Kollégiumunk diáktanácsa is hasonlóan szerveződik és működik. Szlovákiában jelenleg csupán két magyar nyelven is oktató építőipari szakközépiskola működik. Losoncon található a másik, amellyel szintén többéves kapcsolatunk van. Iskolánkban jelenleg 272-en tanulunk. A Nyitrai és Nagyszombati kerület hat járásából verbuválódtunk. A diákotthonban 134-en lakunk, egész napos ellátással. A többiek bejárók. Az oktatói, nevelői feladatokat és az iskola működtetését 52 alkalmazott látja el: 25 tanár, ó nevelő, 6 technikai és 15 üzemi alkalmazott.
Iskolánkban a tanuló élete változatos, de nem könnyű. A két építészeti szakon a legigényesebb elméleti és gyakorlati feladatokban kell helytállnunk: számítások, szakrajz, számítógépes tervezés; az idegen nyelvekben és így tovább. Büszkeségünk a számítógépes felszereltségünk. Öt tanulóra jut egy számítógép, ezzel még uniós összehasonlításban sem kell szégyenkeznünk. Mindegyik tanári szobában van számítógép, így tanáraink akár az internet segítségéve is készülhetnek az órákra. Jelenleg négy számítógépes tanfolyam működik iskolánkban a régió tanítói, tanárai számára, ráadásul magyar nyelven is. Nyilván ebbéli szorgalmáért jutott be iskolánk már kétszer is az ország három legaktívabb infovekes iskolája közé.
Tisztelt Jelenlevők, kedves Vendégeink! Végezetül engedjék meg csupán néhányat megemlítenünk iskolánk tanulóinak legfrissebb sikereiből. Morovics Erzsébet ebben a hónapban lett első a Szép magyar beszéd országos döntőjében Kassán, megelőzve a legjobb gimnáziumok tanulóit is, s kivívta a jogot a felvidéki iskoláknak a győri Kazinczy-versenyben való képviseletére. Bencík Dániel és Vida Norbert a középiskolai szaktevékenység kerületi fordulójának 2. helyéről jutott az országos döntőbe. Futballcsapatunk pedig a járási bajnokság győztesekén folytathatja a kerületi fordulóban.Tevékenységünkből, sikereinkből nyilván kitűnik lehetőségeink skálája: megmutathassuk magunkat, szorgalmunkat, tehetségünket. Ezévi rendezvényeinken a korona mégis a jelen diákkonferencia, amelyre tanárainkkal együtt készültünk nagy lelkesedéssel és felelősséggel. Reméljük, hogy vendégszeretetünk, előadásaink segítenek szülőföldünk, régiónk megismerésében. Itt születtünk, így élünk, ezt visszük magunkkal abba az Európába, amelyet határok nélküli közös hazánknak álmodunk.


Tisztelt Képviselő Asszony, tisztelt Államtitkár Úr, tisztelt Alelnök Úr, kedves Vendégeink!


Kimle László, az Építőipari Szakközépiskola igazgatója

Ma valóban büszke lehetek arra, hogy éppen az Ógyallai Építőipari Szak¬középiskola igazgatója vagyok; hiszen ma és a következő két napon át Ógyalla lesz a fiatal, a jövendő építészek városa. Iskolánk számára nagy megtiszeteltetés e rendezvény házigazdájának lenni.
1995-ben Újvári Miklós barátomnak egy óriási ötlete támadt: építészeti örökségünk megőrzésének feladatát elsősorban a fiatalok gondolkozásába kell bevinni. Vajon sejtette akkor, hogy 2005-re az ötlet ilyen nagyszabású rendezvénnyé növekszik? Amikor 1997-ben először kaptunk meghívót a diákkonferenciára Veszprémbe, én magam sem gondoltam, hogy valaha is mi lehetnénk ennek a szervezői. A tavalyi kecskeméti jubileumi, X. konferencián bizony nem volt könnyű felvállalni ezt a megtisztelő feladatot. Hiszen az előzőek oly magas szinten, olyan precizitással voltak előkészítve, hogy igen nagy merészség kell a folytatáshoz. Aggodalmamat az is növelte, hogy az előző szervező iskolák és városok nagyságrenddel nagyobbak a miénknél. Seenger Pál biztató mondata azonban megerősített: „Nem az a fontos, milyen nagy az iskola, nem lényeges, milyen nagy város a szervező, hanem hogy milyen nagy a szívünk!" A végleges IGEN ezután mondatott ki - mert biztos voltam abban, hogy:
- a szervezők és a résztvevők egyaránt vágynak megismerni a Felvidéket, ahol még sosem volt ilyen konferencia,
- iskolánk kollektívájának és diákjainak lesz megfelelő szervezőtehetsége és elég energiája a megvalósí¬
táshoz,
- támogatást várhatok az oktatási tárcától, a várostól, a megyei hivataltól, a szülőktől, a helyi vállalkozóktól s nem
utolsósorban a Porta Speciosa közhasznú egyesület hozzájárulásával a magyarországi intézményektől és szer
vezetektől.
Ezért most elsősorban Nekik köszönöm, hogy személyesen megtisztelték konferenciánk ünnepélyes megnyitóját, s hozzájárultak - reméljük - színvonalas és akadálymentes folytatásához. Nagy szeretettel és felelősséggel készültünk e diákkonferenciára, hiszen iskolánkban ilyen nagyszabású rendezvényt még sohasem szerveztünk. Örülök, hogy ilyen szép számban összejöttünk, s nagyon bízom abban, hogy jól fogják, jól fogjátok érezni magatokat nálunk. Igyekszünk azokat a helyeket bemutatni, amelyek nemcsak építészeti örökségünk megőrzése szempontjából érdekesek és értékesek, hanem a vidékre és az itt élő emberekre is jellemzőek.
Isten hozott Benneteket Ógyallán!

Vizi György, Porta Speciosa Egyesület elnöke, Budapest

Tisztelt Elnökség kedves Diákok,
kedves Kollégák, kedves Barátaink!
A Porta Speciosa Egyesület nevében
tisztelettel és szeretettel köszöntöm
a XI. Építészeti Diákkonferencia
valamennyi résztvevőjét

Egyesületünk ebben az évben .ünnepli fennállásának 10 éves évfordulóját, tehát csaknem egyidős a diákkonferenciával. Elsődleges célkitűzéseink közé tartozik az épített örökség védelme, megismertetése, megszerettetése a fiatalokkal. Ezért 2000-ben örömmel fogadtuk a felkérést a diákkonferenciák szervezésében való közreműködésre, illetve vállaltuk a gesztor szerepét. Ez a feladat jól kiegészíti, illetve nagyban segíti célkitűzéseink megvalósítását. Engedjék meg, hogy röviden bemutassam Egyesületünk tevékenységét. Eddigi eredményeink közé tartozik, hogy sikeresen kezdeményeztük az épített örökség felújításához, helyreállításához szükséges szakmák képzésének bevezetését. Ennek is köszönhetően kerültek be az országos képzési jegyzékbe és indulhatott meg a képzés a műemléki fenntartó technikus, a műemléki díszítő festő és a műemléki díszítő szobrász szakmákban. Ugyancsak nagyon népszerű és egyre növekvő érdeklődés kíséri a 2000 óta évenként meghirdetésre kerülő ifjúsági felmérő pályázatunkat. Ennek keretében tematikusán különböző épületelemek, felmérése és dokumentálása a feladat. Eddig a következő pályázatok zajlottak: „Kapukép környezetemből", „Lépcsőre lépek", „Fejünk felett a fedélszék", „Kerámia mánia" és a „Kőkedvencem". A díjazott pályaművekből értékes kiadvány készül, amit mind a résztvevők mind a felkészítő intézmények és tanáraik megkapnak. Ezek a kötetek jól felhasználhatók a szakmai oktatómunka során. Számos konferenciát szerveztünk az épületek felújító-
sdt segítő vakolóanyagok összetételét, felhordásának technológiáját, a vakolat-architektúrát bemutató tanácskozásokat, a rokon szakmai területekkel együttműködve szerveztük a műemlékvédelem és az épületgépészet a XXI. sz.-ban konferenciákat. Ezekről a rendezvényekről konferencia-kiadványok készültek. Több alkalommal szerveztünk közös konferenciát a holland Monumentenwacht egyesülettel, megismertetve a műemléki fenntartás területén végzett tevékenységüket. A diákkonferencia szervezésébe való bekapcsolódásunk óta jelentősen bővült a konferencián résztvevő iskolák száma. 2003-ban először fordult elő hogy határainkon túli iskola szervezte meg a rendezvényt nagy sikerrel. 2004-től olasz és német építőipari iskolák is csatlakoztak a rendezvényhez, és ahogy most látjuk, ebben az évben összesen 25 olasz és német tanuló is részt vesz a rendezvényen. Ebben az évben először hirdettünk a konferencia időtartama alatt fotópályázatot a Magyar Építőművészek Szövetségével együtt: épületfotót, vagy a konferencia eseményeit megörökítő fotókat várunk. Az évente megrendezésre kerülő konferencia lehetővé teszi az építőipari szakközépiskolákkal való szorosabb együttműködést. Ennek részeként első alkalommal 2003-ban a Kulturális Orökségvédelmi Hivatallal közösen „Középfokú szakképzés és örökségvédelem" címmel nagy sikerű pódiumbeszélgetést tartottunk. Ennek folytatásaként 2004-ben megalakult a „tanár tagozaf'amelynek egyik feladata a szakközépiskolák szakmai módszertani munkájának összehangolása, közös célok és feladatok meghatározása. E célból ez év őszén a pályázatokon résztvevő felkészítő tanárok összehívását tervezzük. A konferencia előkészítését, megvalósulását és azt, hogy itt ma együtt lehetünk a házigazda Ogyallai Építőipari Szakközéiskola igazgatója, Kimle László úr, valamint egyesületünk vezetőségi tagjának, a konferenciák „atyjának" Seenger Pál úr áldozatos szervező munkájának köszönhetjük.
A konferencia valamennyi résztvevőjének azt kívánom, hogy töltsék hasznosan a következő napokat, bővítsék szakmai ismereteiket, kössenek barátságokat és mindezekkel gazdagabban térjenek haza.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

KOMÁROM VÁROS NEVEZETESSÉGEI
A város bővelkedik kulturális látnivalókkal. Eredeti formájukat csak részben őrizték meg, mivel a városban tűzvész, földrengés pusztított és nem kerülték el a császári seregek ágyúi sem.
A Klapka tér és a városháza épülete
Ma és a últban is ez a tér volt a város szíve. A l 7. században alakult ki, mint a város fő piactere és itt volt a „város kútja" is.

Nevét Klapka Györgyről kapta, aki a magyar szabadságharc idején védte a komáromi várat az osztrák császári seregektől. Az eredetileg barokk stílusban épült városháza 1718-1719 között épült a tér északi részén. A következő évtizedekben többször kellett újjáépíteni földrengés (l 763) és a a városban pusztító tűzvész miatt (1848. szept.l 7).l 875-ben kétemeletes neoklasszicista épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján és ekkor kapta meg jé enlegi formáját. A holokzaton római számmal az átépítésének dátuma, a bejáratot pedig a város címere díszíti. Az utóbbi években a toronyablakból, az óra alatt, egy magyar huszár jön elő minden nap l 0 és 16 órakor.

Klapka György - szobor

A városházától 28 méterre áll a város hős védőjének, Klapka György tábornoknak a bronzszobra. A szobor Róna József budapesti szobrászművész alkotása. A szobrot eredetileg is a városháza előtti téren avatták fel l 896.november l 5-én. Az eredeti kőtalapzat is a komáromi vár bástyáját jelképezte, melyre a tábornok nevét és nevezetes csatáinak helyét megörökítő feliratok kerültek. A harci zászlón álló oroszlán a honvédek vitézségét jelképezi. A szobrot 1947-ben eltávolították és csak l 991 -ben került vissza a térre, de nem az eredeti talpazattal

A volt egészségügyi központ
Az kétemeletes épület a Klapka téren található amely Ney Béla budapesti építész tervei
alapján készült 1884-ben mint bérház. Az évek folyamán több tulajdonosa is volt. A második világháború után az épület állami tulajdonba került, majd a város rendelőintézetként használta. Jelenleg üresen áll, a város tervei szerint a Selye Egyetem tanszéke kap majd benne helyet.

Zichy palota
A Zichy grófok építették 1659-ben eredetileg barokk stílusban, de ezt is újjá kellett építeni a földrengés után. A kétemeletes épület az 1800-as évek körül épült újjá klasszicista stílusban. A 16 tengelyű főhomlokzatának közepén rusztikus rizalit található, amely timpanonnal végződik. Az épület középső részén van a szegéllyel díszített bejárat. Felette erkély található klasszicista rácsozattal. A belső rész nyitott árkádokkal díszített.
Jelenleg emeletének egy részét a Duna Menti Múzeum birtokolja, amely állandó kiállítást rendezett be és itt van Ko¬márom esketőterme a díszes üvegablakaival.

A Szent András templom
A Nádor utcán található az utca és a város domináns épülete, a Szent András- templom. Az első templomot, amelyről bizonyossággal állítható, hogy a mai Szent András-templom helyén állt, a jezsuiták építették 1 674 és l 677 között órával ellátott magas tornyát melynek tetején egy rézgömb fölött Sz. András apostol kétméteres vasból készült alakját helyezték el - a város őrtoronyként használta. A 18. század elején, amikor Komárom az ország egyik legnépesebb városává fejlődött, a városi tanács elhatározta, hogy egy új, nagyobb templomot emel. 1719-ben elkezdődött a tervezgetés, s 1723 június 28-án letették mostani Szent András-templom alapkövét.

Az elkészült
templomot l 734-ben szentelték fel. A templomot olyan gyatrán építették, hogy falai rövidesen repedezni kezdtek, és egy része össze is dőlt. Vissza kellett tehát térni a szomszédos régi templom használatához. A templom felújítását a jezsu¬iták kezdték el 1748-ban saját költségeiken. Az épület 1756-ban tető alá is került. 1763 június 28-án a földrengés romba döntötte, tornyai ledőltek, hajójának és szentélyének mennyezete beomlott. A Szent András -templomot l 768-1771-ben építették újjá a romba dőlt templom tervei szerint, csak a tornyokatépítették alacsonyabbra. Egy másik nagy földrengés emlékére, 1783 óta a bencés főapát engedélyével délután három órakor naponta meghúzzák a Szt. András-templom nagyharangját. E délutáni harangozás azóta is az egykori katasztrófára emlékezteti a komáromiakat. A következő megpróbáltatásl 848-ban érte a templomot, amikor egy tűzvészben leégett. A templomot közadakozásból újították fel az 1850-es évek folyamán, és 1860-ban felszentelték. A pénzhiány miatt csak 1896-ban készültek el a tornyok a komáromi Mikos Nándor tervei szerint. A templom ekkor nyerte e mai formáját.


Bencés rendház
A Szent András tőszomszédságában található a bencés rendház. Ez a barokk stílusban épült épület l 654-böl származik, eredetileg a jezsuiták építették. Az épület a napóleoni csaták idején katonakorházként működött. A jezsuita rendház megszüntetése után a bencések kezébe került,akik l 812-ben felújították, mint gimnáziumot.
Több neves tanár tanított itt:
• Baráti Szabó Dávid (l 739-1 819) költő
• Czuczor Gergely ( 1800-1 866) költő,nyelvész
Ebben az iskolában tanult:
• Konkoly Thege Miklós (1842-1 916) csillagász
• Ghyczy Kálmán pénzügyminiszter
Mint sok épület Komáromban ez is elpusztult az 1848-as tűzvészben, de azt követően azonnal felújították. A rendházat az állam a II.világháború után elkobozta és a hajógyári szaktanintézet diákotthonkén használta, míg vissza nem került az egyházhoz.

 

Kultúrpalota - Duna Menti Múzeum

Hültl Dezső tervei szerint épült a múzeumnak, könyvtárnak és a városi levéltárnak otthont adó épület. Az építése 1913.márciusában kazdődött és még ez év novemberében át is adták. Az első állandó kiállítást 1914-ben nyitották meg. Nagytermében képkiállításokat, előadásokat, írói esteket, hangversenyeket tartanak még ma is. 1949-ben, az ekkor még csak néhány teremből álló múzeum a Duna Menti Múzeum nevet kapta. Miután az itt működő többi intézmény kiköltözött az egész épület a múzeumé lett. A intézmény gyűjteményét több mint 100 000 tárgy alkotja, valamint az épületben maradt a 40 000 kötetet tartalmazó Jókai Egyesület könyvtára. Szintén itt tekinthető mag Feszty Árpád nagy méretűfestménye, a Bánhidai csata.

Jókai-szobor

A múzeum udvarán található Komárom város szülöttjének szobra, aki a magyar irodalom kiemelkedő alakjai közé tartozik. Már egy hónappal az író halála után (l 904.május) elhatározta a város, hogy szobrot állítat emlékére, ami azonban a közbejött akadályok miatt csak évtizedek múlva valósult meg. A város által kiírt pályázatra 16 pályamű érkezett, amelyek közöl Berecz Gyula komáromi szobrászét találták a legjobbnak. Jókait ülő helyzetben, korabeli ruhában ábrázolta, aki éppen mesét mond. A szoboravató ünnepségre 1937. november 28-án került sor.

MÁRIA VALÉRIA HÍD

A folyókon átívelő minden híd az emberek közti kapcsolatok bővítését szolgálja, és lehetővé teszi, hogy a környező világ felé nyitottakká váljunk.

Több mint 50 évet kellet várni arra a történelmi pillanatra, hogy a Duna 1718,5 folyamkilométerénél - ahol már a XI. században is volt közlekedés a két part között - a lerombolt Mária Valéria híd újjáépítésére magyar - szlovák kormányközi egyezményt írjanak alá. Esztergom és a vele szemben, a Duna bal partján fekvő Párkány közötti átkelőhely első említése II. Endre király 1215. évi oklevelében maradt ránk. Az átkelés ekkor még hajókkal, csónakokkal történt. A XIV század második felétől 1683-ig a törököknek állandó hajóhídjuk volt itt, amely elsősorban hadászati célt szolgált.
l 762-ben Barkóczy Ferenc hercegprímás a forgalom gyorsításának céljából repülőhidat állíttatott fel a dunai felsőrévnél. Ennek esztergomi kikötőjét a volt kompkikötőnél építették meg. A repülőhidat a tél beálltával leszerelték és csak a tavasz kezdetével helyezték ismét forgalomba. A repülőhíd voltaképpen a folyami komp továbbfejlesztett változata. Hat perc alatt ért a párkányi, nyolc perc alatt az esztegomi partig. Nyolcvan évig szolgálta az átkelést. Ezt állandó hajóhíd váltotta le, amely csak 1842 márciusára épülhetett meg. Hosszúsága 181 öl (342,09 m) volt. Ez a szerkezet egészen 1895-ig hidalta át a folyót. 1893-ban felerősödött az igény, hogy Pozsony (1890) és Komárom (1892) után Esztergomban is állandó vashíd épüljön. Döntő lépés volt, hogy az érsekség 1892-ben lemondott vámszedési jogáról, így állami költségvetésből épülhetett meg a híd. Megállapodás született, hogy a kisajátítási költségeket 65 %-ban a királyi város, a többit pedig a három település fizeti, mely hamarosan egyesülve Esztergomot alkotta. A vashíd tengelyét a hajóhíd tengelyvonalától 120 méterrel feljebb tűzték ki. A fő ok az volt, hogy a hídról lejövő forgalom a legrövidebb úton Esztergom város központjába terelődjék. A híd építése alatt az említett hajóhidat használták.

A versenytárgyaláson négy vállalkozó pályázott. Cathry Szalézt és fiát, a fogaskerekű vasút és sok nagy híd építőjét bízták meg a közel l ,5 millió forintos állandó híd felépítésével. A vá -lalkozó három hónap alatt elvégezte az előkészítő munkákat (feltárások, tervdokumentáció technológiák). Az építkezés helyére történő felvonulás és a megvalósítás előkészítése gyakorlatilag 1893. december l -től l 894. február 28-ig tartott. A hídpillérek alapozásához Zsigmondy Béla mérnök végzett altalajfeltárást az 1893. november 5-e és Í894. január l 6-a közötti időszakban, amelynek eredményét 1894. január 31-ig értékelte ki. A sarló alakú, kéttámaszú tartók sorozatából épült híd Feketeházy János alapötlete volt. Hasonló főtartókialakítással a komáromi folyami hídnál és a szolnoki vasúti hídnál találkozunk.

 

A bemutató letölthető innen!

Ez a honlap a Nemzeti Kultúrális Alap támogatásával készült.