Munowacht

Hogyan épüljön fel a magyar modell?

(Hogyan lehetne megteremteni a magyar műemlékgondozó hálózatot? Milyen problémákkal nézhetünk szembe)

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen akadályokat kell leküzdeni ahhoz, hogy idehaza is meghonosodjon az épített örökség, a műemlékek folyamatos karbantartásának szakmai háttere a Magyar Műemlékgondozó Hálózat létrehozásával.

Már régóta nem kétséges, hogy a folyamatos karbantartás sokkal kisebb ráfordításokat igényel, mint az elhanyagoltság miatt kényszerűen végzett teljes felújítások, ennek ellenére az állami támogatási prioritások nem a fenntartás felé hajlanak. A folyamatos karban tartás kis munkákat jelent, valóban a kisvállalkozások vagy egyéni vállalkozók munkáit, míg a közpénzekből végzett nagy beruházások sokkal vonzóbbak a látványos sikereket mutató lobbista "nagycégek" számára. Egy csúnyán elhanyagolt, jelentős műemlék teljes helyreállítása, azután húsz év múlva az újra-helyreállítása szalagátvágásos, ünnepélyes siker sztori. Valójában az elhanyagolás-teljes felújítás mókuskerekes körforgási kényszere szégyenletes pazarlás azokkal az eszközökkel, amelyet az Állam a kulturális örökség megóvására kíván szánni tulajdonosi szektortól függetlenül.

Hogyan cselekedjünk tehát?

Kell néhány lelkes ember!

  • Célszerű egy területegységben elkezdeni, ott ahol pl. a főépítész, vagy önkormányzati társulások, esetleg megyei szervezet jó szemmel nézi, vagy programjává teszi a műemlékgondozást.

Kapcsolatot kell találni azokkal a tulajdonosokkal, azzal a tulajdonosi körrel, amely igényelné a műemlékgondozó hálózat segítségét.

  • A Porta Speciosa 2001. márciusi konferenciáján az egyházak részéről volt jelentősebb érdeklődés. Az egyes plébániák, parókiák, egyházközségek lehetnek kiinduló partnerek
  • Feltárandó az egy- vagy kétlakásos családi lakóház léptékű tulajdonosi kör, a helyi önkormányzat vagy főépítész segítségével.
  • A többlakásos társasházak bizalmának elnyerése nehéznek ígérkezik, mivel legtöbbnek problémájuk van a közös képviselettel, a közös költségekkel és a felújítási alappal (nem kívánnak még egy olyant, ami csak "viszi a pénzt").
  • Szerencsés az egyes tulajdonosi csoportok társadalmi szerveződése, mint pl. a kastélytulajdonosokat is tömörítő Kastélyainkért Egyesület.

Milyen forrásból fedezze a munkáját az a "néhány lelkes ember", akik már a kapcsolatépítés során is ráfordításokat tesznek?

  • A Hálózat jó modelljének kidolgozása Mindenhova, ahonnan támogatást lehet várni, elemző, megalapozottságot tükröző projekt eljuttatása szükséges. Elsősorban az állami költségvetés érdekeltségét kell bizonyítani, a megtakarítás, a hasznosulás intenzív voltának bemutatásával. Nem könnyű a bázis-szemléletű fejezeti (minisztériumi) költségvetéseket rávenni ennek az új "modellnemnek" a támogatására.
  • Bizalmat kell kelteni a partnerek részéről azzal, hogy előbb felmutatunk valamit
  • Ki kell választani azt az Európai Úniós pályázatot, amellyel a modell működőképességét, az első eredményt fel lehet mutatni
  • A szponzorok megnyerése nem biztosít huzamos működéshez fedezetet, de felszerelés fejlesztéshez igen.

A megelőző karbantartáshoz szükséges hagyományos technológiákat is űző iparosok beszervezése

  • Az Ipartestületekben van mindig olyan mester, akiben van hajlam a régiség megőrzésére, jó kapcsolatot tart iparos társaival. Támogatást lehet nyerni az iparosok nemzetközi szervezetétől (UEAPME), mivel a kisvállalkozások qualifikált munkalehetőségéről van szó.
  • A hagyományos alapanyagokat (pl. gödörben oltott mész) biztosító építőanyag kereskedők megtalálása
  • A mesterekkel való párbeszéd, az örökségvédelem szakmai igényességének kölcsönös nyelve

Néhány gazdasági probléma

  • Az állam támogató szerepe a Hálózat működési költségeihez kell. A Hálózat mindenképpen közhasznú szervezet legyen!
  • A tulajdonosok hálózati tagdíja (gyakorlatilag átalánydíj) csak a működés hasznossága és a bizalom elnyerése után jöhet szóba.
  • A tulajdonosok esetleg valóban igénylik a hasznos szakmai tanácsadást, amely legtöbbször a leginkább költségkímélő felújításokat dolgoz ki, de még így sincs esélyük a munkák időben való elvégeztetésére alacsony jövedelemviszonyaik miatt. Ezért volna szükséges az állam részéről örökségvédelmi támogatási prioritásként a szakszerű karban tartást megjelölni.

A felvetett problémákat mindig újra és újra átgondolva lépésről-lépésre kell haladni.

  • A problémák feldolgozásában és a megoldási irányok mutatásában, EU pályázatban való részvételekben vezető szerepet vállalhatnak olyan civil szervezetek, amelyeknek az alapszabályában megfogalmazott célkitűzéseik megfelelnek a műemlékgondozó hálózat törekvéseinek.
  • Magának a Hálózatnak a működtetése már valóban profi feladat. Azonban a profik és a civil szervezetek közt a kapcsolat fenntartása kívánatos, mivel sok kérdés megoldását egy társadalmi szervezet könnyebben tudja megközelíteni.
Newstyle Design
Az oldal megtekintéséhez Internet Explorer 6 ajánlott és Flash Player 7 szükséges