Alapszabály

Letöltés: Belépési nyilatkozat

 

A MŰEMLÉKI KUTATÁS ÉS KÉZMŰVESSÉG HÁLÓZATA „PORTA SPECIOSA” EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA


Ezen Alapszabály a Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata „Porta Speciosa” Egyesület alapokmánya. Tartalmát az alakuló Közgyűlés és az egyesületekre vonatkozó jogszabályok keretei között, az Egyesület adottságait és céljait figyelembe véve állapította meg, s azt a 2007. július 3-án, valamint a 2012. május 11-én megtartott rendes Közgyűlés és a Főv. Törvényszék 7.Pk.61.064/1996/21 sz. jogerős végzésének megfelelően a 2013 évi május 10-én a megtartott rendes Közgyűlés z alábbiak szerint módosította.
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK:
Az Egyesület neve:
Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata, "Porta Speciosa" Egyesület
(logo/rövid alak: Porta Speciosa Egyesület - Assotiation Porta Speciosa - rövidítés: APS)
franciául:
Réseau des Metiers d'Artisaneau et de Recherche du Patrimoine Hongrois - Association"Porta Speciosa"
németül:
Netzwerk für Handwerk und Bauforschung im baulichen Erbe Ungarns - Vereinigung "Porta Speciosa"
angolul:
Network on the Skill and Crafts and Research of Hungarian Monuments - Association "Porta Speciosa "

Székhelye:
1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Az Egyesület működésének kezdete, nyilvántartási adatai:

1996. október 31.
Nyilvántartási száma: 7279
A jogerős bírósági határozat száma, kelte: Pk.61064/1996/2, 1996.10.31.
Közhasznúsági fokozata: Közhasznú, 1998.01.01. óta.

Időtartalma:

Határozatlan idő

Az Egyesület célkitűzései:
Felismerve az elmélyült kutatás és a szakszerű kézműves munka szükségességét a műemlékek, ill. a hagyományos épített környezet elemeinek fenntartásában - az Európa Tanács 121. sz. Granadai Egyezménye szellemében - a műemléki épületkutatás, fenntartás és a hagyományos építő kézművesség szakembereit, oktatóit, támogatóit az Egyesület az alábbi célok megvalósítása érdekében tömöríti.

Az Egyesület szerepet vállal az építőipari – ezen belül a műemléki - szakképzés hagyományainak ápolásában a fejlődést szolgáló munkakultúra és környezetkultúra elterjesztésében.

Kapcsolatot épít a hazai és a határon kívüli építőipari és műemléki szakképzés területén aktív szerepet vállaló pedagógusok, szakképző intézmények, szakmai civil és gazdálkodó szervezetek között.

Részt vesz és kapcsolatokat épít a nemzetközi építőipari és műemléki szakképzési együttműködésben.
Kapcsolatot alakít ki hasonló nemzetközi szervezetekkel, intézményekkel, közös szakmai programok elősegítésének, létrehozásának érdekében. Szakképzést érintő témakörben publikációs és kiadványozási tevékenységet folytat, ösztönzi azt.

Feladatának tekinti az építőipari és műemléki szakképzés tartalmi fejlesztését, részt vesz a szervezési munkában, szakmai ajánlásokat fogalmaz meg és tesz közzé. A szakképzést érintő konferenciákat, tanfolyamokat és egyéb rendezvényeket szervez, illetve támogatja és segíti a partnerek hasonló témájú rendezvényeit.
Támogatja és elősegíti Az „Épített örökségünk megőrzése” című Nemzetközi építész diákkonferencia megrendezését.

E célkitűzések elérése érdekében:

- az örökségvédelem területén tudományos tevékenységet, és kutatásokat folytat, különösképpen a nevelés és oktatás képességfejlesztés és az ismeretterjesztés területén;

- kezdeményezi a területi, funkcionális (tagozati) rendszerű egyesületi szerkezet kialakítását, melyet a helyi szakemberek és szakmai pedagógusok önkéntes és aktív részvételével tart megvalósíthatónak;

- vállalja az Egyesület tagjainak érdekképviseletét az örökségvédelem területén, ezen belül hangsúlyozottan az építőipari, műemléki szakképzési rendszert és a szakmai pedagógusképzést érintő oktatáspolitikai döntések előkészítése és vitája során;

- kezdeményezi a szaktanárok számára fórumok, továbbképzések kialakítását információforrások bevonásával;

- kapcsolatot tart a közjogi kamarákkal örökségvédelmi intézményekkel szakmai szervezetekkel, amelyek az építőipari műemléki szakképzés fejlesztésével, illetve a szakképzésben dolgozó pedagógusok érdekképviseletével foglalkoznak

- publikációs kiadványozási tevékenységet folytat,z ösztönzi és támogatja azt.

Az Egyesület a jelen alapszabályban meghatározott célkitűzések megvalósításában A Ectv 34§ (1) a) pontja szerint közfeladatokhoz kapcsolódóan - az örökségvédelemben és - a műemlékvédelemben hasznosuló építőipari és műemléki szakképzések támogatásában végez közhasznú tevékenységet.

Az örökségvédelem közfeladatait a többször módosított 2001. évi. LXIV. évi örökségvédelmi törvény állapítja meg, amely a társadalmi szervezetek szerepét különösen 5§ (1) és a 61/B§ (3) pontjaiban értelmezi. A szakképzés közfeladatait a szakképzésről szóló 2011 évi CLXXXVII. törvény, valamint a 133/2011 (III.16.) Korm. Határozattal jóváhagyott Országos Képzési Jegyzék szakmákra lebontva (317-319) tartalmazza.

A fenti közhasznú tevékenységek meghatározásából természetesen következik, hogy az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül bárki érdeklődő részesülhet közvetlenül, vagy előzetes egyeztetést igénylő formában.

Az Egyesület pártoktól független, anyagilag sem pártot, sem országgyűlési képviselőjelöltet, sem egyéb politikai szervezetet nem támogat, ezektől támogatást nem kap, nem fogad el, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat.

Az Egyesület működési területe

Az Egyesület Magyarországra kiterjedően folytatja tevékenységét, az Egyesület céljainak megfelelően azonban külföldi kapcsolatokat is épít, és együttműködik hasonló tevékenységet kifejtő nemzetközi szervezetekkel.
Az Egyesület az Alapszabályát, szolgáltatásainak igénybevételét és módját, és a beszámolót az Egyesület honlapján teszi elérhetővé.

II. AZ EGYESÜLET TAGSÁGÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A tag részt vesz az Egyesület munkájában, hozzájárul a célkitűzések megvalósításához. Egyesületi tagsági viszony keletkezése:

a) Az Egyesület tagja lehet minden – kül- és belföldi – természetes személy és jogi személy.
b) Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden belföldi vagy külföldi magánszemély, akinek a Közgyűlés szakmai érdemei alapján ezt a címet adományozta.
c) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden hazai és külföldi magánszemély és szervezet, aki (amely) vállalja az Egyesület erkölcsi vagy anyagi segítését, illetve minden jogi személy, ha együttműködési megállapodásban vállal kötelezettséget az Egyesület erkölcsi és anyagi támogatására.
d) Az Egyesület tagjává az válik, aki az Alapszabályban foglaltakat elfogadja, és kijelenti, hogy tagsági viszonya fennállása során annak szabályai szerint jár el, aláírja a belépési nyilatkozatot és elmaradás nélkül fizeti az egyesületi tagdíjat. Az így felvett tagokról az Egyesület nyilvántartást vezet.

A tag jogai:
- részt vehet szavazati joggal az Egyesület évi Közgyűlésén
- bármely tisztségre megválasztható
- javaslatokat, indítványokat tehet
- részt vehet az Egyesület pályázatain, rendezvényein, tanfolyamain
- részt vehet a tagozatok tevékenységében

A tagsági viszony megszűnése:

A tagsági viszony megszűnik:

- a tag kilépési nyilatkozatával, - a tag kizárásával (a Közgyűlés kizárhatja azt a tagot, aki tevékenységével veszélyezteti a szervezet céljainak megvalósítását, és ezen magatartásával felhívás ellenére sem hagy fel), - a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével, - az Egyesület megszűnésekor vagy feloszlatása esetén, - ha a tag egy éven keresztül nem fizeti meg a tagdíjat, és a felszólítás után sem tesz eleget kötelezettségének, - a tag halálával.

Tiszteletbeli elnök:

- Az Egyesület tiszteletbeli elnöke lehet, aki az Egyesület vezetésében elnökként tartósan kiemelkedő tevékenységet végzett, és akinek a közgyűlés „Tiszteletbeli elnök” címet adományoz.
- A Tiszteletbeli elnök állandó meghívottként részt vesz a vezetőség ülésein, melyen szavazati joggal nem, csak tanácskozási joggal rendelkezik.
- A Tiszteletbeli elnök az egyesület protokolláris képviseletét külön felhatalmazás nélkül is elláthatja, amely nem jelenti a IV. fejezetben szabályozott egyesület képviseleti jogát.
- A Tiszteletbeli elnök cím határozatlan időre szól.
- Indokolt esetben visszavonható a közgyűlés által.
- Indokolt esetnek tekintendő, ha a tagsági viszonyra érdemtelenné válik, illetve az Egyesületnek nagy vagyoni hátrányt okoz.

Az Egyesület szervei:

a)Az Egyesület vezető szervei:
- Közgyűlés,
- Vezetőség;
b) Az Egyesület egyéb szervei:
- Ellenőrző Bizottság,
- Tagozatok
A Közgyűlés:
Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, alkotói természetes személyek és jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező tagok. Az Egyesület élén az Elnök áll, közgyűlések közt a Vezetőség működik. A Közgyűlés évente egyszer ülésezik, amelyet a napirendet is tartalmazó előzetes írásos meghívóval 5 nappal a Közgyűlés előtt az Elnöknek kell összehívni. Rendkívüli közgyűlést a vezetőség javaslatára az Elnök bármikor összehívhat. Az Elnök köteles Közgyűlést összehívni, ha azt a tagok 10%-a írásban – az ok és a cél megjelölésével - kéri.
A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:
a) Az Alapszabály elfogadása és módosítása.
b) A szervezet egyesülésével, szétválásával, beolvadásával, átalakulásával és megszűnésével kapcsolatos döntéshozatal.
c) Az Elnök, a Vezetőségi tagok, Ellenőrző bizottsági tagok megválasztása, „Tiszteletbeli elnöki” cím adományozása, visszavonása
d) Az Egyesület évi költségvetésének megállapítása.
e) Tagfelvétel jóváhagyása.
f) A tagok kizárása.
g) A tagdíjak megállapítása, illetőleg módosítása.
h) Az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.
Határozathozatal:
A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt – illetve tisztségviselők választása esetén titkos - szavazás során hozza. Nyílt szavazáskor szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagok legalább 51%-a jelen van. Amennyiben a határozatképesség hiánya miatt a Közgyűlést el kell halasztani, akkor az új időpontra (minimum 30 perc múlva) újra összehívott Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő kérdésekben, tekintet nélkül a megjelentek számára, határozatképes. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. Indokolt esetben a Közgyűlés zárt ülés elrendeléséről is dönthet. A Közgyűlés döntéseiről az érintetteket közvetlenül postai úton, vagy elektronikus levélben értesíti, illetve azokat – valamint az éves beszámolót és a közhasznúsági jelentést – az Egyesület honlapján elérhetővé teszi. Az Egyesület éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését – legkésőbb a naptári év december 31-ét követő év május 31-ig - a Közgyűlés fogadja el. A közhasznúsági jelentésbe az Egyesület székhelyén bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.
A Vezetőség
Az Egyesület ügyintéző szerve a Vezetőség. A Vezetőség a Közgyűlés által megválasztott testület. Tagjai: Elnök, Vezetőségi tagok, Tagozatok vezetői.
a) Az Elnököt és a Vezetőség tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel titkos szavazással választja a tagok soraiból három évre. A Vezetőség a tagjai közül Ügyvezetőt választ, aki segíti az Elnök munkáját. A Tagozatvezetőket a tagozatok tagsága választja három évre. A Vezetőség a Közgyűlés határozatainak és az Egyesület céljainak megfelelően irányítja az Egyesület tevékenységét, és dönt az Egyesületet érintő és más szerv hatáskörébe tartozó minden ügyben.
b) A Vezetőség a Közgyűlés felé beszámolási kötelezettséggel tartozik. A Vezetőséget legalább negyedévenként össze kell hívni, összehívásáról az Elnök gondoskodik. A Vezetőség összehívása történhet e-mailben, vagy postai úton úgy, hogy a napirendet is tartalmazó meghívó az ülés előtt legalább 5 nappal megérkezzen a címzetthez.
c) Kötelező a Vezetőség összehívása minden olyan esetben is, amikor azt a vezetőségi tagok legalább fele írásban kezdeményezi.
d) A Vezetőség ülései nyilvánosak. Szükség esetén a Vezetőség tagjai zárt ülés elrendeléséről dönthetnek.
e) A Vezetőség határozatképes, ha ülésén a tagok több mint fele jelen van.
f) A Vezetőség határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A határozatokat írásba foglalja. Szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Vezetőség 2/3-os szavazati többséggel javasolhatja bizonyos ügyek közgyűlésen történő megvitatását. Az ilyen döntés akkor indokolt, ha az Egyesület tevékenységi körének kiszélesítése és taglétszámának jelentős emelkedése esetén helyi szervezeti egységeket (csoportokat) hoz létre.
g) A Vezetőség üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőben az ülésen elhangzottakat kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a Vezetőség erre feljogosított hitelesítő tagja írja alá. Az esetleges ellenvéleményt is ehhez kell csatolni.
Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokról bárki tájékoztatást kérhet, azokba betekinthet, azonban ennek során tekintettel kell lenni a személyi adatok védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseire is.

IV. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI ÉS KÉPVISELETE

Elnök
Az Egyesület Elnöke jogosult az Egyesület képviseletére. Vezeti a Vezetőségi üléseket, ellátja a Vezetőség által rábízott feladatokat, és személyes felelősséggel irányítja az Egyesület tevékenységét.
Két vezetőségi ülés közötti időszakban a Vezetőség hatáskörébe tartozó, halasztást nem tűrő ügyekben – a Vezetőség előtti utólagos beszámolási kötelezettség mellett – intézkedik. Az Elnök a tevékenységéről a Vezetőség ülésén és a Közgyűlésen köteles beszámolni.
Ügyvezető
- vezeti a Közgyűlést,
- a Közgyűlés és a Vezetőség határozatainak megfelelően folyamatosan intézi az Egyesület ügyeit;
- beszámol a Közgyűlésnek az Egyesület ügyeinek intézéséről,
- folyamatosan tájékoztatja a Tagozatokat a Közgyűlés és a Vezetőség határozatairól,
- kapcsolatot tart más szakmai szervezetekkel,
- a Vezetőség által erre feljogosított személlyel együtt utalványozási joga van,
- az Elnök akadályoztatás esetén az Egyesületet képviseli.
Az Egyesület képviselete
a) Az Egyesület képviseletét az Egyesület külső kapcsolataiban az Elnök látja el. Az Elnök akadályoztatása esetén a képviselettel kapcsolatos feladatokat az Ügyvezető, illetve a vezetőségi tagok külön felkérés alapján rendelkeznek képviseleti joggal.
b) Ilyen minőségében az Egyesületet képviselő tag köteles beszámolni tevékenységéről a Vezetőségnek.
c) Az Egyesület bankszámlája fölött az Elnök és az Ügyvezető együttesen jogosult rendelkezni. Akadályoztatás esetén az Elnök és az erre feljogosított vezetőségi tag, vagy az Ügyvezető és a feljogosított vezetőségi tag együttesen rendelkezhet a bankszámla felett.
A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
Az Egyesület vezető tisztségviselője, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

V. AZ EGYESÜLET EGYÉB SZERVEI

Ellenőrző Bizottság
a) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, kérhet, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
b) Az Ellenőrző Bizottság tagja az Egyesület vezető szervének, annak ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
c) Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé, vagy
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel. d) Az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – az intézkedésre jogosult vezető szervet össze kell hívni. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
e) Az Ellenőrző Bizottság tagjait a Közgyűlés választja. Tagjai: az elnök és a 2 helyettes.
f) Az Ellenőrző Bizottság tisztségviselője nem lehet a Vezetőség tagja.
g) Feladata, hogy a két Közgyűlés között ellenőrzi
- az Egyesület alapszabályszerű működését,
- az Egyesület pénzügyi gazdálkodását és a zárszámadását, melyekről írásban közli megállapításait a Vezetőséggel.
h) Az Ellenőrző Bizottság megállapítása és javaslatai alapján a Vezetőség köteles a megfelelő intézkedést megtenni, annak végrehajtását ellenőrizni, és mindenről az Ellenőrző Bizottságnak beszámolni.
i) Az Ellenőrző Bizottság a tevékenységéről jelentést készít a Közgyűlésnek.
j) Az Ellenőrző Bizottság az üléseit évente legalább kétszer tartja, de amennyiben szükséges, az soron kívül is összehívható. Összehívásáról az Ellenőrző Bizottság elnöke gondoskodik.
Tagozat(ok)
a) A Tagozat minimum 10 főből álló szakmai testület.
b) Funkcionális és területi Tagozat szervezhető.
c) A Tagozatot Tagozatvezető irányítja, aki egyben a Vezetőség tagja is.
d) A Tagozat munkájának koordinálására tagozati Titkárt választ.
e) A Tagozat legalább negyedévente ülésezik, összehívásáról a Tagozatvezető gondoskodik.
f) A Tagozatok munkájukat a tagságuk által elfogadott működési szabályzatban és éves munkatervben szabályozzák.
A Tagozat(ok) megszűnése:
A tagozat megszűnik:
- amennyiben a tagozat létszáma 10 fő alá csökken, illetve - a tagozat a megszűnésről írásban nyilatkozik.
Az Egyesület vezető szerveinek határozathozatala
Ebben nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: a) kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet az Ellenőrző Bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) az Egyesület Elnöke, vagy Vezetőségi tagja
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, a létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) z a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

VI. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

Az Egyesület gazdálkodását az Ügyvezető szervezi és irányítja.
Az Egyesület nem nyereségorientált, befektetési tevékenységet nem végez. Az Egyesület működése nyilvános, szolgáltatásait bárki igénybe veheti.
Az Egyesület tartozásaiért teljes vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Az Egyesület megszűnésének esetén, az egyesületi vagyon sorsáról az utolsó Közgyűlés rendelkezik, vagy ezen Közgyűlés jelöli meg azt a szervet, amely jogosult a vagyon további sorsáról dönteni.
Az Egyesület működéséhez szükséges vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, szolgáltatást igénybe vevők által befizetett térítési díjakból, önkéntes hozzájárulásokból, jogi és magánszemélyek felajánlásaiból, adományaiból, támogatásaiból, valamint az egyéb, a jogszabályokban meghatározott bevételeiből tevődik össze. A felajánlások, támogatások, adományok elfogadásáról a Vezetőség határoz.
Az Egyesület céljainak elérése érdekében, azt nem veszélyeztetve, kiegészítő jelleggel vállalkozási tevékenységet is folytathat.
Az Egyesület a vállalkozása során elért eredményt nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.
Az Egyesület a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten tartja nyilván.
Az Egyesület tisztségviselői feladataik ellátásáért – a pénzügyi helyzettől függően – a taggyűlés döntése alapján tiszteletdíjat kaphatnak, valamint indokolt készkiadásaik megtérítésére – bizonylat ellenében – igényt tarthatnak. A megtérítésről a Vezetőség dönt.
Az Egyesület pénz- és vagyonkezelésének szabályszerűségéért az Ügyvezető a felelős.
A rendes tagok fizetési kötelezettségét az évente fizetendő tagdíj képezi. A Közgyűlés legkésőbb a tárgyév december 23. napjáig állapíthatja meg a tárgyévet követő év tagdíjának mértékét.
Az Egyesület gazdálkodása során az Ectv., valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet előírásai szerint jár el.
Az Egyesületre irányadó nyilvántartási szabályok:
Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az Egyesület bevételei:
a) tagdíj,
b) cél szerinti tevékenységből és vállalkozási tevékenységéből származó bevétel,
c) más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány,
d) egyéb, jogszabályokban meghatározott bevétel.
Az Egyesület költségei:
a) a cél szerinti tevékenységhez kapcsolódó költségek,
b) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek (ráfordítások, kiadások),
c) az Egyesület szervezetének működési költségei (adminisztrációs költségek, egyéb felmerült költségek),
d) az a)-c) pontok alá nem tartozó egyéb költségek.
Az Egyesület nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
Az Egyesületre irányadó beszámolási szabályok:
Az Egyesület köteles a számviteli beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg a 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet szerinti közhasznúsági mellékletet készíteni.
Az Egyesület a beszámolási kötelezettségét az Ectv., valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény előírásainak megfelelően teljesíti.
Az Egyesület – figyelemmel az Ectv. 30. § (4) bekezdésében foglaltakra - honlapján a beszámolót és a közhasznúsági mellékletet is közzéteszi és annak megtekinthetőséget legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

Az Egyesület megszűnik, ha:
a) feloszlását a Közgyűlés kimondja,
b) más egyesülettel való egyesülését, beolvadását határozza el;
c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. (A megszűnés kimondásának akkor van helye,
ha az Egyesület tagjainak száma tartósan a jogszabályban megkívánt minimum alatt van, vagy az Egyesület több mint egy éve nem fejt ki működést.)
Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az egyesületekre vonatkozó más jogszabályok megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

AZ EGYESÜLETI ALAPSZABÁLY ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA

Ezt az Alapszabály-módosítást a Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata „Porta Speciosa” Egyesület Közgyűlése 2013. május 10. napján megtárgyalta és elfogadta.

A Műemléki Kutatás és Kézművesség Hálózata Egyesület Vezetősége képviseletében

2013.május 10.

Dr. Vukov Konstantin Elnök

 

Letöltés: Hatályos alapszabály

Newstyle Design
Az oldal megtekintéséhez Internet Explorer 6 ajánlott és Flash Player 7 szükséges