KECSKEMÉT REGI ÉS ÚJ KEPEI KIÁLLÍTÁS

Megnyitotta

Sitkéi András rajztanár

Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!
A kecskeméti képes levelezőlapokat nézegetve feltárulkozik előttünk Kecskemét régmúltja és jelene. Ez a hatalmas időszak a kezdetektől napjainkig tart, mintegy száz esztendőt ölel fel. A régi lapok a XIX. századba is visszavisznek. A képek napi híradások. A levelezőlapokon fellelhetjük az általunk ismert mai városképi jeleneteket, helyszíneket, amelyek máig megmaradtak. Ha nyitott szemmel járunk Kecskeméten, felfedezhetünk sok-sok kincset. Megtapasztalhatjuk a változást, a megújulást, az átalakulást.
A városra mindig jellemző volt a vallási tolerancia. Minden beköltöző felekezet felépítette templomát, összefogta híveit. A belvárost a „hét templom" terének is nevezték. A felekezetek megépítették a saját lakóházukat. Volt katolikus, lutheránus, zsidó bérház is. Ezek a főtéren, templomuk közelében helyezkedtek el. A háborús rongálódások után némely helyére új épült, új feladattal.
1911-ben földrengés rázta meg a várost. A képes levelezőlapokon szembesülhettünk a tragikus eseménnyel. Sok avult épület összedőlt, még a Zsinagóga tornya is elbillent.
Kecskeméten sokféle piac volt (sajt- és tejpiac, emberpiac, dinnyepiac, magpiac, zsibpiac, gyümölcspiac, húspiac). Ezek egymástól függetlenül, különféle helyeken voltak. A legnagyobb piactér a mai főtér helyén, a Városháza és a Ferences rendi templom előtt volt, elnyúlt a Rákóczi útra. Utak szelték keresztül a főteret. Mára a piacokat egyetlen helyre telepítették, és a főtér ma már gyalogos sétány. A Rákóczi utat lezáró monstre szobrot is eltávolították, talapzatával együtt.
A főteret meghatározza a Kossuth és a Szabadság teret körülölelő épületek sora, a szecessziós stílusú Városháza, a felekezeteket képviselő templomok, melyek közül a legismertebb a római katolikus Nagytemplom. A Városháza és a Nagytemplom mögött a távolba veszően apró vályogházak voltak, szűk utcácskákkal. A Városháza és a Nagytemplom közti utcát a régi tűzoltószertár épülete zárta le. Ma már az nincs meg. Az utat szabadon hagyva oldalt épült fel az új, emeletes szolgáltatóház és tűzoltóság. A Nagytemplom előtti épület sincs már ott, szélesebb lett a tér. Később épült fel a Bank-palota és a zsidó bérház a Nagytemplom oldalával egy vonalban. Az új látvány horizontján irodaházat, a Megyeházát és magas lakóépületek sokaságát láthatjuk. Az Arany János utca és a Nagykőrösi utca épületei jelentősen megváltoztak, de az út burkolata megőrizte eredetiségét. Máig megvan a sárga keramittéglás út. Kecskemétre mindig hozatni kellett a követ, a téglagyárak időről időre pótolták a szilárd építőanyagot. A vályogházakat sorra felváltották a téglaépületek.
Nekünk a kecskeméti városkép ma már nemcsak a Cifrapalota vagy a Városháza, hanem azok a mindennapi szeretetteljes, bensőséges utcák, házak is, amikre az ódon levelezőlapok hívták fel figyelmünket. Kecskemét múltjáról, régi életéről nem sokat tudtunk. Ma már jól ismerjük. A csapatmunkának köszönhetjük, hogy megismerhettük a város polgárait. Ezek a polgárok éppúgy beletartoznak a „városképbe", mint az épületek, utcák, terek. Ma is élő, fejlődő város Kecskemét. Mozgó, dinamikus, eleven és változatos világ.

Csapatunkkal olyan munkát szeretnénk bemutatni, amely más diákok figyelmét felkelti. Azt hisszük, ha visszaemlékezünk eleinkre, meghosszabbítjuk életünket.
Külön köszönettel tartozunk Sebestyén Imrének, aki volt szíves rendelkezésünkre bocsátani a több tízezres gyűjteményéből a régi kecskeméti képeslapokat.
A dokumentációt készítette és a kiállítást rendezte a kecskeméti Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium négy diákja: Török Ildikó (12.b), Csikós Zoltán (l 1.2), Simon Péter (l l .2), Szűcs Zoltán (l 1.2). Konzulens tanár: Sitkéi András.


A fehér homlokzatú, népi ihletettségü, szecessziós stílusú Luther-palotát Mende Valér tervei szerint építették az 1910-12. években. A falsíkot tornyok, erkélyek, boltozatok tagolják, az erdélyi építészeti hagyományokat feldolgozva. Hangsúlyos a népi díszítőelemek felhasználása. A vele szemben lévő Beretvás étteremmel meghatározta a Nagykőrösi utca becsatlakozását a főtérbe. Az étterem az 1950-es évektől a 70-es évekig Béke Szálló volt. Elbontása után hatemeletes lakóházat építettek, a földszinten az OTP Megyei Igazgatóság irodái foglalnak helyet. Ezen a szakaszon a Nagykörösi utca apró házait az 1980-as években elbontották és a helyükre épült a fémüveg homlokzatú Skála Áruház.

Lestár Péter polgármester idejében (1880-1896) elindult Kecskemét a városiasodás útján. A városvezető müveit tapasztalt emberként vette át magas tisztségét. Többek között a városi útépítést is fontosnak tartotta. Nemsokára hozzáfogtak a városon keresztül vivő első kövezett út építéséhez: a Halasi út végétől a Körösi utcán át a vasútállomásig. A lendületes kezdet után csak lassan haladt az utcák további kövezése. A Csongrádi, Vásári utca kapott tartós burkolatot. Az első aszfalt gyalogjáró pedig a városközpontban épült 1894-ben. A Nagy¬kőrösi utcát 1897-ben keramitozták.
A Nagykőrösi utca megőrizte évszázados patináját, csak a sarkon épült új irodaház a földszintes műhely helyén.

Lestár Péter, a későbbi polgármester 1862-ben megalapította a Kecskeméti Első Taka¬rékpénztárt. A Takarékpénztár csak évtizedekkel később kapott önálló épületet. A lebontott Arany Sas vendégfogadó, a népnyelv szerinti „Cserepes" helyén már kialakulhatott a főtér északnyugati oldala. A közvetlenül az első világháború előtt épült a Népbank palota és a Zsidó bérház. A bank épülete - Korb Flóris és Giergl Kálmán tervei nyomán - az eklektikus stílus¬irányzatot követi. A Zsidó bérház szecessziós stílusban épült. Ekkor alakult ki az Arany János utca is.
Ma hatemeletes lakóház áll a Zsidó bérház helyén és az Arany János utca is tovább épült

A Gyalogsági laktanya 1892-ben épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint. A neoreneszánsz épület kiszolgálta az Osztrák-Magyar Monarchiát és a szovjet katonákat. Ma már nincs itt katonaság, hatalmas épülete a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakközépiskola zenepedagógiájának ad helyet. Az 1995-97-ben Boros Pál tervei alapján felújított épület új bejáratot kapott az oldalszárnyon, a főútvonalra modern architektonikát. Ez az épület mára Kecskemét egyik ékességévé vált.

A vasútállomás előtti sétakertben 1873-1875 között épült László Károly tervei alapján a Nyári Casino. 1923-1924-ben Szappanos Jenő műépítész tervei szerint kibővítették és múzeummá alakították. A Katona József Múzeum régészeti, néprajzi és képzőművészeti anyaga a vidéki közgyűjtemények között a legjelentősebbek közé tartozik.

Közvetlenül a századforduló előtt épült az eklektikus stílusú Polgári leányiskola a bel¬város szélén. A 10-es években burkolták az utat a jellegzetes keramittal. Megőrizte eredetisé¬gét, csak a környezete épült be.

Pravoszláv szerbek és a görögök a török keresztényüldözése elől a XVII. század végén kezdtek bevándorolni Kecskemétre; főleg kereskedelemmel foglalkoztak. A görög családok Kozániából és Sziatisztából menekültek ide. Imaházuk már 1718 óta működött a város központjában. Helyén a török uralom alatt dzsámi volt, annak tégláiból épült. 1800-ban Fischer Boldizsár helybeli kőművesmester elkészítette részükre új helyre a templomépítés tervét, és fia, Fischer Ágoston kőműves végezte a klasszicizáló épület kivitelezést 1824-1829 között. A templom helyén állt valaha az a ház, melyben Hornyik János született, ennek tiszteletére az épület külső falán emléktáblát helyezett el az önkormányzat.
Ma a látvány előterében az 1960-as években épült Aranyhomok Szálloda van a négyzethálós vasbeton vázszerkezetével.

A Cifrapalota Márkus Géza terve szerint 1902-ben épült. Különleges szecessziós stílusa miatt kapta ezt az elnevezést. Eredetileg városi bérháznak épült, földszintjén üzletekkel, emeletén a Kereskedelmi Kaszinó egyesületi helyiségeivel. Színes tetöcserepei és mázas majohka homlokzati díszei a pécsi Zsolnay-gyárban készültek. Külön figyelmet érdemelnek az egyedi ajtók, ablakok és az épület színei: az élénksárgák, a narancsok, a zöldek. Az épület ma a varos képtára. Itt a XIX. és a XX. századi magyar festészet értékes gyűjteménye látható.
Az 1970-es években üveg homlokzatú irodaházak épültek mellé. Szemben az 1911-13 között épült Újkollégium van.

Az egykori Református Főgimnázium és Jogakadémia épülete az Újkollégium Mende
Valér és Dombi Lajos tervei alapján 1911 és 1913 között épült. A homlokzati kerámiákat a
vilagh,ru pécsi Zsolnaygyár készítette. Itt található a Református Egyházközség valamint
annak múzeuma és könyvtára. Sokáig a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános és Szakközép¬
iskola, Zenei Gimnázium és az Állami Zeneiskola működött itt, ma ismét a református egyház
tanít falai között. &y
Mára beépült a környezete. A Kálvin téren a megyei postahivatal földszintet és a két emeletet átfogó ion stílusú oszlopokkal díszített monumentális épületét Bernhardt Győző tervei szerint 1930-31-ben építették. A Csányi körút túloldalán üvegfalú irodaházak épültek

A századfordulón sorra építették székházaikat a megerősödő polgári egyesületek. A volt kecskeméti Iparos Otthon 1909-ben készült, a szecessziós építészeti stílus remeke. Hasonló népi ihletésű díszítőelemek láthatók ezen az épületen is, mint a Városháza vagy a Cifrapalota homlokzatán.
A szovjet katonaság szénraktárnak használta ezt az épületet. Kivonulásuk után az elsők között újította fel a város. Ma Ifjúsági Otthon.

A mai színház előtt álló Szentháromság szobrot a pestisjárványban elhaltak emlékére emelték 1742-ben. Városunkban a „fekete halál" 1739-40-ben csaknem 6000 lakost pusztított el. A megfertőzött emberek holtteste a halál után azonnal megfeketedett. Erre emlékeztet a Conti Lipót Antal pesti köfaragómester által készített szobor. Az emlékmű egyik latin nyelvű felirata magyarul így hangzik:
„Kecskemét mezőváros lakosai kegyes fogadalomból emelték a ragályos dögvésztől megmenekülésük emlékére."
Az emlékmű és a Barátok temploma között állt az eklektika stílusában épült római katolikus bérház. Az 1945-ös bombázáskor annyira megsérült, hogy csak az alsó két szintet lehetett helyreállítani. Mellette 1980-ban irodaház épült.

 

vissza a főoldalra