A VII. ORSZÁGOS V. NEMZETKÖZI SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉPÍTESZ DIÁKKONFERENCIA
hivatalos programja: 2001. április 28-29-30. Békéscsaba 2001. április 28. szombat
14—-ig Regisztráció
14—-ig Átvonulás a városházára
1400-tól Pap János, Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere köszönti a Diákkonferencia résztvevőit
15—-tói Visszavonulás az iskolába
15-tól Hangverseny a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola tanulóinak előadásában
16—-tól Tanulói előadások az evangélikus templomokról ló^-tól Városnézés
19--tól Vacsora
20^-tól Tesztlapos vetélkedő, közben divatbemutató, bűvészműsor a ruhaipari szakközépiskola társalgójában

A VII. ORSZÁGOS, V. NEMZETKÖZI SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉPÍTÉSZETI DIÁKKONFERENCIA VÉDNÖKEI:
A rendezvénysorozat fővédnöke:
SASVÁRI SZILÁRD
az Országgyűlés Sajtó Bizottságának elnöke
A rendezvénysorozat védnökei:
DOMOKOS LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke
VEGH LÁSZLÓ
országgyűlési képviselő, Békéscsaba Megyei Jogú Város alpolgármestere
PAP JÁNOS
Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere

Néhány gondolat azért, hogy ne kezdődjön olyan hirtelen ez az összefoglaló kiadvány ...
Jó ötletnek tartottuk az első ízben 1995-ben Győrött megrendezett Országos Építész Diákkonferenciát.
1996-ban lelkesen mentünk ismét, immár Salgótarjánba.
Növekvő büszkeséggel készülődtünk a következőre, éreztük, hogy végre vagyunk valakik, amikor a határon túli iskolák szereplésével 1997-ben a nemzeti találkozó nemzetközivé szélesedett.
1998-tól reméltük, 1999-ben kértük a rendezés jogát.
2000-ben végre átvettük, egy éven át büszkén mutogattuk a cifra vándorbotot.
Tavasszal lázasan szerveztük a nyomasztóan közeledő, a felelősség súlyát is magában hordozó, reményteli három nap műsorát. Diákjaink hangyaszorgalommal készültek feladataikra, kollégáink büszkén fogadták a küldöttségeket. És röpült az idő: ünnepélyes megnyitó, ismerkedés, előadások, séta, vetítés, diszkó, polgármester, játék, kirándulás - és gyorsan röpült az idő -, búcsúzás egymástól, a vándorbottól, köszönet, fogadkozás, , a viszontlátás reménye.
2002-ben Budapest vendégei lesznek az ifjú építészek.
2003-ban valószínűleg az útlevelet is elő kell venni a konferenciára utazáshoz.
Az eseménydús, meleg hangulatú VII. Országos és V. Nemzetközi Építész Diákkonferencia szép emlékeit sok szeretettel törekedtünk jelen kiadványba sűríteni. Forgassák, forgassátok haszonnal, emlékezŹve a barátsággal teli, tartalmas békéscsabai napokra, tervezve a közelő viszontlátást!
Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Békéscsaba,

2001. április 28 - 30.
Török Árpád igazgató

 

 

A konferencia krónikája
2001. április 28. szombat:



A résztvevők fogadását, a szokásos adminisztrációt iskolánk dísztermében, a konferencia központi helyszínén oldottuk meg. A továbbiakban majdnem mindig innen indultak és ide érkeztek vendégeink. Ez a terem volt a helyszíne a konferencia „állandó kiállításának", így egy-egy rövid szabad időszakban lehetősége volt mindenkinek
megtekinteni a kiállítás anyagát, mely szinte kizárólag a résztvevő diákok munkáiból állt össze.


Kiállított munkák:

Isten szeme ház"
kapu felmérési dokumentáció

 

 

 


Patics falú ház építése,
Felmérések, tablók

 

Makettek, rajzok
Régészeti tábor
Debercsényben

tablók, rajzok, fényképek

 

„Magasépítő Szakmai Nap"
Az iskola tanulóinak díjazott
pályamunkái

Kiállító diákok;

Pozsár Ágnes
Jáky József Műszaki
Szakközépiskola Székesfehérvár

 

Deé János
Selényi Merse
Tudós Attila
Hild József Építőipari
Szakközépiskola
Győr

Schulek Frigyes Építőipari Műszaki
Szakközépiskola tanulói Budapest

 

Kos Károly Műemlékvédelmi
Diákkör

Stromfeld Aurél Gépipari és
Építőipari Szakközépiskola Salgótarján
Vásárhelyi Pál Műszaki
Szakközépiskola
Békéscsaba


A konferencia első hivatalos programjaként Pap János Békéscsaba

Megyei Jogú Város pol¬gármestere fogadta a résztvevőket a városháza dísztermében.
Örömét fejezte ki, hogy Békéscsaba adhat otthont az új évezred első évében en¬nek a nagyjelentőségű konferenciának.
Elmondta, hogy 1718 óta mondhatjuk, írhatjuk ennek a településnek a történetét, dicsérte elődeinket, hogy a mocsaras vidéket kezük munkája változtatta át. A vasútvonal megépítése után 1874 a jelentős dátum, amikor megépült Ybl Miklós tervei alapján a városháza, bár akkor a település még község volt, város csak 1920 óta lett. Kiemelte a belváros egységét: „Büszkén szoktam mutatni barátaimnak így Önöknek is belvárosunkat
Nem bontották le a régi épületeket. Belül ugyan lehet, hogy átalakították, de külső megjelenésükben megmaradtak... Kívánom, hogy egy jó városnéző sétán vegyenek részt, ennek keretében én magam mutatom be a városházát."
A polgármesteri fogadtatás után visszatértünk az iskolába, ahol a Békéscsabai Zeneművészeti Szakközépiskola tanulói hangversennyel kedveskedtek a vendégeknek és szervezőknek.


A békéscsabai Nagytemplom felújításai

Az 1824-re felépült klasszicizáló copf stílusú épület méltán viseli a

Nagytemplom nevet.

A háromhajós,
héttengelyes, csehsüvegboltozatos
templomon nem változtattak olyan szembetűnően, mint a Kistemplomon, így őrizte meg számunkra eredeti jellegét. Továbbra is óvnunk kell ezt a több mint 250 éves örökséget, amely nem csak a múlt századi építészet hírnöke, hanem megyénk jellegzetes arculatának gazdagítója.
Eveken keresztül nagy odafigyeléssel és folyamatos szerkezeti felújítással így őrizték meg számunkra mai állapotát.

1834. október 15-én földrengés tette próbára a templom szilárdságát. 1835-ben javították ki a hosszoldalon keletkezett repedéseket.

1843-ban új és kisebb toronysisak készült, melyet Fiié gél János aradi ács tervezett, a rézfedést pedig Guldner Ferenc mester készítette.
1860-tól egészen 1904-ig a tetőzet rendszeres felújításon esett át (1899, 1882-83).
1920-ban új hódfarkú cseréptetőfedést kapott a templom.
A tatarozást munkák folyamatosan, általában 10 évente ismétlődtek. 1923-24, 1930, 1938, 1947. Hol teljes külső¬belső felújításon, hol pedig torony- és párkányjavításon esett át a templom.
1945-ben a Tatarozást Bizottság végezte el a háború okozta károk rendbehozatalát. Az elszenvedett károk: 12 ágyúlövés és két komolyabb szerkezeti sérülés. 1000 cserepet és 258 üvegtáblát cseréltek ki.

1950-ben készült el Trenszky Márton tervei alapján a világítás a templomban. 1959-69 között a párkányok omlásveszély miatt többször javításra szorultak. 1969-ben helyreállították a lábazati párkányokat. 1978. június 28-án ismét földrengés rázta meg a templomot. Óriási tömege
miatt súlyos károkat szenvedett.

A sarokboltozatok megtörtek, a falak és boltívek megszakadtak. A
csehsüveg boltozat is megsérült, de a templomtorony szerencsére túl¬élte a természeti csapást.

1980-ban megkezdődött a templom nagyfelújítása. A felújítás terveit a
Békés Megyei Tanácsi
Tervező Vállalat főstati kusa Benedicty Gyula
készített el.

Konzulense a
budapesti Műszaki
Egyetem Szilárdságtani
Tanszékének docense: dr. Csák Béla.

Az egyház maga végezte el a felújítást, Táborszky
László esperes 30 fős építőcsapata segédletével.

1983. október 12-én szentelték újjá a Nagytemplomot, amin azóta
nem történt nagyobb felújítás.
Seprenyi Nóra 11. B osztályos tanuló

A Wenckheim kastély. Szabadkígyós

Békéscsabától alig 10, Gyulától mindössze 17 km-re található a Wenckheimek által épített szabadkígyóst kastély. Wenckheim Krisztina és férje időszakának nagy és maradandó eredménye a ma is megcsodált hatalmas épület, mely 1875-1879 között épült Ybl Miklós tervei alapján.
A kastély eklektikus, neoreneszánsz stílusú, erősen tagolt homlokzatú kéttornyú, kéttömegű épület. A főépülethez nyitott folyosó kapcsolja a melléképületet. A kastély központi tere kétszintes, a földszinti termeiben márvány kandallók díszelegnek, melyekben tűz sohasem égett. Tornya kb. 40 m magas, kilátó terasszal körbefogva. A kastély fölszinti helyiségei: a mennyezetig faborítású ebédlő, könyvtár, a kis és nagy szalon, a kerek torony alsó szintjén a "pipázó" helyiség. Az emeleten lakosztályok, vendégszobák sorakoznak. A melléképületföldszintjén volt a konyha, az emeleten a vasaló és cselédszobák.

Az egész kastély alápincézett. A téglaboltozatos pincébe "lóré" vasúton szállították a kertészetben megtermelt, tárolásra szánt élelmiszert. Az építkezés során az alapokból kikerült földmennyiségből óriási teraszt építettek a kastély főhomlokzata elé, mely szép vonalvezetésű támfallal néz a franciakertre.
1945 óta, jelenleg is a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Intézet működik az épületben, mely a közelmúltban volt 120 éves. Ez idő alatt sok minden történt, de az épületegyüttes a mai napig megőrizte ellenállhatatlan vonzerejét. A park fái talán most vannak abban a korban, hogy százéves termetükkel méltó környezetet adjanak az épületnek. A táj és az épület tökéletes összhangban van egymással, az eltelt idő alatt mintha eggyé váltak volna.


Csak ha közelebb megyünk, lehet észrevenni, hogy az idő nem múlt el nyomtalanul. Ez az épület megérdemelne egy teljeskörű rekonstrukciót, hogy a XXL században is l! megőrizze értékeit. Jelenleg felújítási munkák zajlanak, de ezen munkálatok során csak a legszükségesebb helyreállításokat végzik el. Megtörtént a tetőfedés helyreállítása, folyamatban van a torony homlokzatának megújítása és a kilátóterasz vízelvezetési problémáinak megoldása, szigetelésének és burkolatának átépítése. A homlokzati párkányok nagyon sok helyen megerősítést igényelnek, ezek helyreállítása szintén megtalálható a felújítási tervdokumentációban

Hosszan lehetne még sorolni, hogy milyen munkák készültek már el, mi szerepel még a közeljövőben elvégzendő felújítási munkák között, és talán ezeknél is terjedelmesebb lenne az a lista, melyben a kastély teljeskörű megújítását
eredményező munkákat tartalmazná. Bízunk benne, hogy az elkövetkezendő diákkonferenciák valamelyikén hamarosan elmondhatjuk, hogy ez a gyönyörű műemléképület az egyik legnevesebb magyar építész, Ybl
Miklós munkája teljes pompájában látható ismét.

Padi Ede
12. B osztályos tanuló VPMSZKI

 

vissza főoldalra